Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Vörösmarty Géza: Nyitra megyei présházak és pincék
Vörösmarty Géza A szőlőtermesztésre leginkább a domboldalak és az alacsonyabb hegyvidék napos oldalai alkalmasak, amelyek ekés művelésre kevésbé megfelelők. Ezért nem változtak az agrotechnika gyorsiramú fejlődése és a nagyüzemi termelés mellett sem a szőlőmeg-- művelés módszerei s megőrződtek a régi szokások a présházak és pincék építésében is. Ezek a szőlő feldolgozásához és a tárolásához szükséges építmények, présházak és pincék sok archaikus szerkezeti elemet rejtenek magukban. Nem lesz érdektelen néprajzi szempontból megvizsgálni, hogy a nép mit és menynyit őrzött meg az ősi hagyományokból. Kutató-gyűjtő munkám célkitűzésekor a néprajzi értékekben igen gazdag {a régi földrajzi tagolás szerint) Nyitra vármegyére esett a választásom, illetve a megye területén fekvő Nagycétény községre. A lakosok vallásra nézve r. kát. Lakosainak száma a századfordulón 1587 fő és most, 1975-ben 2294 fő. A község történetét vizsgálva a következő feljegyzéseket olvashatjuk: a község 1894-ben leégett, csak a temploma és hat háza maradt meg. Nagycétényben az ún. „HEGYKÖZSÉG” a szőlősgazdák érdekvédelmét szolgáló s ön- kormányzati joggal bíró, önálló alapszabállyal működő szervezet volt. A peres ügyeket a hegyközségi közgyűlés, a választmány és a hegyközségi bíró intézte. A hegybíró hatáskörébe tartozott továbbá a becslések elvégzése, a csőszök félfogadása és ellenőrzése, a szüret kihirdetése és annak ellenőrzése. A hegybírót munkájában segítette a hegymester (a községben peregmesternek hívják, s ez minden bizonnyal a nőmet Bergmeisterből ered). A hegymester alárendeltje volt a hegybírónak. A hegymester alá viszont négy csősz tartozott. A hegybíró hatáskörébe tartozott a hegyvám beszedése is. A jobbágyság korában, egészen 1848-ig a nemesi birtokok után szedték. Nagycétényben földesúri joggal a mindenkori esztergomi hercegprímás bírt. A községben a bordézsmát a hercegprímás kapta, amit borban állapítottak meg (a termés kilencedét), a helybeli plébánosnak tized járt. A jobbágyság eltörlése után a herceg- prímás tiszttartója még megkísérelte 1852-ben behajtani a lakosságon az lí’48-ig érvényben levő bor utáni kilencedet. Ezt többen megtagadták mint jogtalan követelést. Erre a tiszttartó pandúrokat kért, ezek a „rebelliskedőket” vasra verték, és úgy szállították be a nyitrai fogházba. Amikor a községen keresztül vitték őket, ezt énekelték: Kezemen, lábamon csörög a vas, ]aj, Istenem, légy irgalmas! Az esztergomi hercegprímásnak 26 hold saját szőleje volt. A község belterületén pedig téglával kirakott 200 méter hosszú pincéje. A pince ma is jó állapotban ran. Ugyancsak a hercegprímás tulajdona volt egy óriási, fából készült szőlőprés. A régi Magyarországon csak három Ilyet használtak. Évekkel ezelőtt azonban szétszedték, és fáját különféle célokra felhasználták. A nagycétényi szőlőhegy történetéhez tartozik az itt felépített Orbán-kápolna. Ismeretes, hogy a fagykárok elleni védőszent Szt. Orbán volt. A nép megfigyelte, hogy május 12, 13, 14 táján (Pongrác, Szervác, Bonifác „fagyosszentek”), valamint május 15-én Zsófia napkor, továbbá május 25-én Orbán napkor erősen lehűl a levegő. Az efféle késői fagyok a .zsenge növényzetben igen nagy kárt tehetnek. A nép ezt a természeti jelenséget megfigyelte és a csapások elhárítását a Szent Orbán kápolnák építésével vélte megoldani. Persze ez mit sem segített, ezek után különféle tárgyakat égettek el, főleg olyanokat, amiknek nagy füstje volt, s lassan hamvadtak el. Az így keletkezett Nyitra megyei présházak és pincék
