Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Tesák Péter: A magyar Vörös Hadsereg harcai és a proletár diktatúra Léván 1919 júniusában
A Vörös Hadsereg által ellenőrzött területen az új forradalmi rendszer Budapestről jött, de nagyrészt helyi származású képviselői, a hadiállapot ellenére is, megkezdték a proletárdiktatúra alapjainak a lerakását. Léván már június elsején átvették a hivatalokat, és kiadták az első forradalmi rendeleteket. Léva lett Bars vármegye székhelye. A munkástanács a vármegye, a lévai járás és a város élére háromtagú direktóriumokat — ideiglenes intéző bizottságokat — állított. A direktórium tagjai rendszerint fiatal, de politikailag tevékeny munkások és kisiparosok közül kerültek ki. A Bars vármegyei direktórium élére például Bella Gyula 26 éves lévai cipészsegédet nevezték ki. A vármegyei direktórium tagjai volt még Le- dényi István munkás és Bonyhádi Ferenc, az egykori lévai munkás betegsegélyző igazgatója. A járási direktórium elnöke szintén Bella Gyula, tagjai Bonyhádi Ferenc és Vank István munkás voltak. A városi direktórium elnöke Bonyhádi Ferenc, tagjai Horváth László lakatos és Rack József asztalos voltak. Bonyhádi Ferencet, a legidősebb direktóriumi funkcionáriust, a fiatalabb szociáldemokraták tanítójukként tisztelték. Ö volt az első lévai marxista meggyőződésű értelmiségi. A községi direktóriumokat a Forradalmi Kormányzótanács Bars vármegyei biztosa, Gróf Antal és Kiss Géza szervezte. Jelenleg a lévai járás 38 községéből van tudomásunk direktórium létezéséről, illetve a direktóriumi tagok névsoráról.3 A proletárhatalom helyi szervei nagyon bonyolult, ellentmondásos helyzetben kezdték irányítani a közügyeket. Legfontosabb feladatuknak természetesen a harcoló Vörös Hadsereg élelmezését tekintették. Léván a hadsereg ellátásáról egy volt városi tanácsos, Tokody István gondoskodott. De már a Vörös Hadsereg bevonulásakor, június elsején, Faltusz Ede budapesti kommunista a főváros éhező munkásai részére is rendezett gyűjtést. A hadsereg élelmezése június közepe felé kezdett csak több gondot okozni a járás lakosságának, amikor a Garam vonalán tekintélyes haderőt — az egész V. Vörös Hadsereget, azaz 4 hadosztályt összpontosítottak. A hadsereg és a polgári lakosság élelmezésén kívül az új hatalom szervei megkezdték az üzletekben az általános leltározás, a tervezett államosítás első előkészítő intézkedését. A Tanácsköztársaság elrendelte a 20 alkalmazottnál nagyobb üzemek, a 300 holdnál nagyobb földbirtokok, a közlekedési vállalatok és a bankok államosítását. A lévai Schoeller-féle nagybirtok majorjait — Gényét, Lászlóművét és Dobogót — Dobrovoľný János szocializálta. A teljes államosítás csak Dobogón sikerült, Gényén és Lászlőművén a jobboldali szociáldemokraták „óvatos” agitációja kerekedett felül. A proletárdiktatúra legfontosabb teendői közé tartozott az iskolák gyors államosítása is. Ledényi Ferenc direktóriumi tag és Tokody István vette át a lévai iskolák többségét, de a gimnáziumot a budapesti Markutz Lajos szocializálta. Érdekes, hogy a gimnázium négy piarista tanára az államosítás alkalmával kilépett a rendből és világi személlyé nyilvánította magát. A tanügyi népbiztosság rendelete alapján a tanítók kötelesek voltak állomáshelyükön maradni és a következő tanév kezdetéig áttanulmányozni a tudományos szocializmus alapjait, egy központilag előírt tanterv és ajánlott irodalom alapján. A tantestületeknek leltárt is kellett készíteniük az iskolák berendezéséről. A feladat fontosságának tudatában a lévai munkástanács felmentette a tanítókait a hadkötelezettség alól. Az egyes ügykörök, például iskolaügy, egészségügy, pénzügyek, hadikárok intézésére a lévai direktóriumokban szakosztályok álltak iá rendelkezésre. Jelentős pillére volt az új munkáshatalomnak a forradalmi igazságszolgáltatás. Léván és Ipolyságon háromtagú forradalmi törvényszékek alakultak. A lévai forradalmi törvényszék elnöke Miklósi Béla 23 éves asztalossegéd lett, a szenátus tagjai voltak még Festbaum Árpád és Szabolcsik Gyula. A lévai forradalmi törvényszék főleg gazdasági, de néhány esetben katonai bűntettben is ítélkezett.4 1919 júniusában Léván megélénkült a forradalmi agitáció is, elsősorban a Vörös Hadsereg soraiban, de Léva, Ipolyság és Oroszka munkásai között is. Léván június kilencedikén a Szocialista Párt helyi szervezete a város egyik terén népgyűlést rendezett. Budapestről érkezett lévai értelmiségiek, dr. Karácsonyi Miklós és Simái Miklós meg3 Az említett direktóriumok nagy részének névsorát nemrég az ISz-ben Hamar Kálmán közötte. Sajnos a szövegben aránylag sok hiba csúszott (például Marosiok Marosíalva helyett, Poprac személynév helyett Roprac stb.) 4 Három személyt kémkedésért halálra ítéltek, az ítéletet végre Is hajtották.
