Irodalmi Szemle, 1970
1970/5 - HAZAI FÓRUM - Csizmadia Dezső: A csehszlovák-magyar haladó erők két világháború közötti kapcsolatainak problémáihoz
A május 1-i ünnepségek a magyar dolgozók körében 1938-ban különösen nehéz körülmények között zajlottak le. A magyar burzsoázia, amely az előző évek tapasztalatai alapján már tisztában volt azzal, hogy a magyar dolgozókat nem lehet megakadá- lyozini abban az elhatározásukban, hogy a május 1-ét a kommunista párt zászlaja alatt ünnepeljék meg, most már nyíltan fasiszta jelszavakkal lépett fel. „Valósítsátok, valósítsuk meg a jelszót: Egy isten, egy nemzet, közös sors, egy akarat, egy tábori“2S A magyar dolgozókat arról akarta meggyőzni, hogy május 1-e, a harcos internacionalizmus ünnepe a „nemzeti munka ünnepévé“ változott. A magyar dolgozók azonban 1938-ban jól tudták, hogy „a mai május elseje abban különbözik az eddigiektől, hogy a mostani ünnepély lényegében a hitleri fasizmus elleni harcos kiállást jelenti",26 továbbá a Csehszlovákia dolgozó népe külföldi és belföldi ellenségei elleni harcot s a nemzetek testvéri egységének megvalósulására irányuló küzdelmet. Ennek a célnak megvalósításáért tüntettek a kommunisták Szlovákia csaknem valamennyi jelentősebb városában, sőt falvaiban is, sok helyen a szociáldemokrata párt tagjaival közösen. Komáromban közös gyűlést hívtak egybe, melyet a szociáldemokrata párt szakszervezeti tanácsa, az Iparosszövetség, a kommunista, szociáldemokrata és a nemzeti szocialista párt szervezett. A május 1-i ünnepség Komáromban hatalmas méretű s példásan egységes volt. Az ünnepélyes felvonuláson 3000 ember vett részt, a népgyűlésen megjelentek száma 6 ezer volt.27 A szociáldemokrata párttal közösen rendeztek a kommunisták ünnepi felvonulást és népgyűlést Pozsonyban (20 ezer ember részvételével),28 Kassán (15 000), Rimaszombatban (2500), Losoncon, Vágsellyén (1000),29 Királyhelmecen s több más helyen. Azokon a helyeken, ahol a kommunista pártnak nem sikerült megnyernie a szociáldemokratákat a közös fellépés gondolatának, a kommunista párt önállóan rendezte meg a május 1-i ünnepséget. Rozsnyón a kommunista párt ünnepélyén 1500,30 Galántán 2000,31 Dunaszerdahelyen 1500,32 Alsószelin pedig 3000 ember vett részt.33 A csehszlovákiai magyar dolgozó nép a május 1-i ünnepségek alkalmával is bebizonyította, hogy helyesen látja a kor, a demokrácia és a haladás életbevágóan fontos kérdéseit. Tisztában van a munkásosztály, köztük a magyar dolgozók és a demokratikusan gondolkodó polgárok feladataival. Meggyőződését a fasisztaellenes harc szükségességéről — a magyar burzsoázia nem kis bosszúságára és minden cselszövése ellenére is — kifejezésre juttatta Csehszlovákia közvéleménye előtt. Habár a községi képviselőtestületekbe történt választások után 1938-ban megerősödött az Egyesült Magyar Párt, ez a tény nem tükrözte a demokratikus magyarok gondolkodásmódját és hangulatát. Sokkal inkább kifejezésre jutott az pl. „Kelet-Szlovákia nemzeteinek manifesztációján“ 1938. július 30—31-én Kassán. Ezzel a manifesatációval vált valóra a CSKP országos vezetőségének határozata (1938. május 20.), amelyben a párt Szlovákia területén a néptömegek hatalmas arányú mozgósítását tűzte ki célul a demokrácia és a köztársaság megvédése érdekében. 25 Prágai Magyar Hírlap, 1938. május 1. sz. 23 Hivatalos kiküldött 1938. május 2-án kelt, a komáromi járási hivatalhoz küldött jelentése a kommunisták és a szociáldemokraták közös május 1-i gútai tüntetéséről. Okresný archív v Komárne č. 9459/38 adm. 27 A M. Kir. Csendőrség Nyomozó Osztályparancsnokságának 1938. május 20-i jelentése a magyar belügyminiszternek. Párttörténeti Intézet Levéltára, Budapest, BM. VII. rés. 1938-2-42-42. Vö. Slovenské zvesti 3. mája 1938. Vö. „A komáromi szociáldemokratáké a szó.“ „Saját elhatározásunkból vettünk részt a mani- fesztáción.“ (Három megnyilatkozás a Prágai Magyar Hírlap ellen.) Idézi: Magyar Nap, 1938. május 8. 28 Slovenské zvesti, 3. mája 1938. 29 Slovenské zvesti, 5. mája 1938. 50 Uo. Uo. 32 Uo. 33 Uo.
