Irodalmi Szemle, 1970
1970/4 - HAGYOMÁNY - Fried István: Jegyzet Szántó György cikkéhez
10. Neubauer Frigyes a brünni technika elvégzése után a Magyar Elektromos Izzógyárbaa kapott kutatói állást. De csakhamar kilépett onnan. Az atombontás és a világűrutazás elméletével foglalkozott, kiváltképpen azonban a rakétatechnikával, melyet az űrhajózás céljaira meg is szerkesztett a mai háromrészes formában, harminc évvel ezelőtt. Obertz tanár tudomást szerzett a pesti lapokban megjelent cikkei révén tudományos eredményeiről. Meghívta magához Medgyesre, s itt kisajátította rakétatechnikájának egyes részleteit (...) Neubauer könyvet írt a háromrészes űrhajórakétáról, és ezt a Műegyetem útján eljuttatta a Magyar Tudományos Akadémiának. Közben behívták munka- szolgálatra, a nyilasok osztagával Sopronba vezényelték. Felesége visszahozta az Akadémia segítségével. Jelentésében az Akadémia megállapította, hogy Frigyes — tudományos munkássága miatt — nélkülözhetetlen. Hat hónap múltán újból elvitte lakásáról egy nyilasrazzia Sopronkőhidára, s itt kivégezték. 11. Neubauer Elzát férjével és fiával egy dorogi pincében végezték ki, a nyilasok tetemeiket kidobták a szántóföldre. így talált rájuk a munkaszolgálatból hazakerült másik fia, Berényi István, s az esztergomi temetőben helyezte el őket. 12. Neubauer Ferencet, aki Prágában volt hivatalnok, Theresienstadtban végezték ki a nácik. Szántó György Vágújhelyen született, gyermekkori élményei, az első színielőadások emlékei, majd később vidám nyaralások fűzték ide. Középiskolás, s a tehetségesen rajzoló fiú vázlatkönyvével járja a Vág partját, rajzolja a fűzfákat, a romokait. Novelláiban, illetve a Beckó váráról írt költői szépségű mondafeldolgozásában vissza-visszatér a szülőföldjéhez, melynek szépsége, tájának gazdag pompája örökké fogva tartotta. „Egyszer talán elmuzsikálok egy... Vágutat, ahogy elúszik velem a tutaj Oroszlánkő, Trencsén Beckó, Csejte és Temetvény magasba meredő omladékai alatt. Csák Máté, Stíbor vajda, Báthory Erzsébet, Bercsényi kiáltanak majd az omladékok szélére és integetnek, dalol nak, tárogatóznak, sípolnak, vijjognak, hahotáznak az én tutaji tilinkóm szavába, a hullámok zúgnak, a füzesek sóhajtoznak, a sziklákon hárfázik a szél, a békák és tücskök koncertje belevág, a felhők belemorajlanak, a tutaj roppant fenyőszálai belenyögnek és belereccsennek ebbe a mindig megszületni akaró, eszelősen szép Vágszimfóniába, melyet elfestett előlem a beckói szent csavargó, báró Mednyánszky László“ — vallja önéletrajzában, a Fekete éveimben. Ebben a környezetben játszódott le a vágújhelyi Neubauer- szálló története, s tulajdonosainak, a Neubauer családnak a sorsa. Egy ikis darab vágújhelyi történelem. Szántó György hatalmas méretű regényt tervezett róla, de csak regényekbe, naplókba, önéletrajzokba szőtt részletekig jutott el. „Nagyon fáj! Nem megy" — mondhatta volna Arany Jánossal. Unokatestvéreinek, Neubauer Pálnak, Frigyesnek és Ferencnek tragikus sorsa mély sebeket tépett Szántó Györgybe. Egy cikkre, regényvázlatra telt. Fried István A cikkből néhány személyes vonatkozású mondatot kihagytunk. Ezt (...) jellel jelöltük. Jegyzet Szántó György cikkéhez
