Irodalmi Szemle, 1969
1969/1 - FIGYELŐ - Mészáros László: Masaryk hagyatéka (Milan Machovec: Tomáš G. Masaryk )
tás nem öncélú, hanem ösztönös mutatvány, szenvedély, vagy ha úgy tetszik, állapot. Ez az állapot nem merev, mozdulatlan, hanem türelmetlen dinamizmussal párosul: „Merre is induljak a távolságok már itt benn is végtelenné nyúltak puhán behavazottak Mégis /<5 egy kicsit mozogni forogni mint a gazellák magasra ugrani Merre induljak A fegyvert egyik váltamról a másikra helyezve e holt papiroson diagonálisan át Le kell Írnom mély nyomot hagyó soraiból legalább néhányat. Delíriumos szavak pszichológiai hátterét nehéz volna meghatározni, de hatásukat érezzük. S ez a fontos. A ló faragott kis hajó Ujjaink piros rügyként feslenek nyakán vagy: Ellenség rózsaszín orrában a nyomunk Vagy: Arcomra szódásüvegcsővel fújjatok bodzaszeplőt Érdekes vers A hegy magába fordul című is, s jórészt a fent elmondott tényeket summázza. Befejezése bumerángként visszaütő prófétasors: Meztelen két csőre töltve- / állok a balkonon / az első énekesmadarat várom. A költészet ártatlanság-fedezete sokat vesztett már értékéből, de új még, szokatlan az a hang, amelyet Tolnai is igyekszik beépíteni költészetébe — a groteszk. Varga Imre Masaryk hagyatéka (Milan Machovec: Tomáš G. Masaryk; Melantrich, Praha 1968.) A tavasszal megjelent első kiadás példányait szinte pillanatok alatt szétkapkodták. A második kiadás hatvanezer példányszámmal igyekszik kielégíteni a „TGM-jelenség“ iránt érdeklődők igényeit. Kétségtelen, hogy ez a rendkívüli érdeklődés szorosan összefügg a január után kitágult térben váratlanul és szokatlanul magasra szökött érdeklődés és aktivitás hullámával. Ha leszámítjuk a- zokat, akik csak divatból vagy valamilyen szolidaritásból és mintegy elégtételként nyúltak a könyv után, az igazi olvasó számára minden bizonnyal élményt, inspirációt és szinte szellemi kalandot jelent Machovec tanulmánya. A könyv a sorozat (Múltunk haladó egyéniségeinek hagyatéka] hagyományához híven két részre oszlik. Az egyik a tulajdonképpeni tanulmány, a másik Masaryk-írások szemelvényeiből áll. Külön figyelmet érdemel az előszó (tehát a második kiadás előszava), amelyet hatvannyolc márciusában írt a szerző, s amelyben felteszi a kérdést: „hogyan akadályozzuk meg, hogy a tavasz után megint hideg ősz jöjjön?“ (10) Megsejti a bekövetkezett eseményeket: „Azok az országok, amelyekben egy bizonyos demokratizmus viszonylag mély gyökeret vert, ma többnyire egy más társadalmi és gazdasági rendszerhez tartoznak. Viszont a mi keleti, szocializmust építő partnereinknél és barátainknál sohasem honosodott meg az általunk értelmezett demokratizmus. Az, hogy itt a demokratizmusban valami „nyugatit", igen, valami „szocializmusellenest“ gyanítanak, végzetesen téves lehet (s éppen a bebizonyítás lehetne a mi külön hozzájárulásunk a világ történelméhez]. Nehéz, túlságosan nehéz küldetés..." (11) Érdemes megemlíteni még egy előszót, amely egyúttal Masaryk (bizonyos értelemben) tragikus időszerűségét bizonyítja: Szalatnai így ír 1934 augusztusában: „Ma, amikor elhalkulóban vannak világszerte az emberi haladás biztató kórusai, különben is, csak azért is, érdemes hall
