Irodalmi Szemle, 1969
1969/3 - HAGYOMÁNY - Fogarassy László: A 6. vörös hadosztály és vezetői
vezéssel, amely őt mint politikai megbízottat a salgótarjáni csoport-, illetve dandár- parancsnoksághoz osztotta be. Hogy miért kellett még egy másik népbiztosnak is ugyanehhez a parancsnoksághoz kerülnie, akinek a szerb demarkációs vonalon lett volna dolga, azt a levéltári aktákból nem lehetett kideríteni. Ami pedig az ottani munkások mozgósítását illeti: a salgótarjáni munkás tartalékzászlóalj szervezése már korábban, április 21-én megindult. Amikor május 2-án jelentés érkezett, hogy „a csehek támadnak“, a munkászászlóalj (mintegy 1600 fő) fegyverbe is lépett. Rákosi azt is állította, hogy a dandárparancsnok szándékosan az ellenség kezére akarta játszani Salgótarjánt, ezért elmozdította, és maga véve át a parancsnokságot, győzelmesen visszaverte a támadó cseheket! Radwaner alezredes, a dandárparancsnok azonban még május 6-án is a helyén volt, amiről a salgótarjáni csoportparancsnokság iratai közt elfekvő 126/13. sz. parancs is tanúskodik. Ugyancsak az akták bizonysága szerint Radwanert május 7-én Köller alezredes váltotta le.14 Ha Radwaner vagy Folkusházy vezérkari főnök valóban szabotált volna, a két politikai megbízottnak módja, sőt kötelessége lett volna őket az ügy kivizsgálása végett őrizetbe vétetni, sőt katonai forradalmi törvényszék elé állítani. Nyilvánvaló, hogy egy salgótarjáni munkástartalék- zászlóalj (tehát milícia jellegű alakulat) fegyverbe állása csak késleltethette, de nem akadályozhatta meg a fontos szénbányák elvesztését. Ezt csak az idejében beiktatott 6. hadosztály akadályozhatta meg. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a II. salgótarjáni munkászászlóalj május 18-án alakult meg, amikor Salgótarján állítólagos megmentője már régen Budapesten pihente ki a hadszíntéri és hadseregszervezést „fáradalmait“.15 Tehát nem igaz, hogy a közismerten nagyzoló Rákosi Mátyás a dandár- paracsnokot félretolva maga irányította volna a hadműveleteket — amire felhatalmazása sem volt, de tény, hogy a dandárparancsnokot más tiszt cserélte fel. Ezzel a kérdéssel azért foglalkoztunk ilyen részletesen, mert a bányavidékért folyt harcok idején a salgótarjáni csoport, illetve a 80. dandár csapatai átmenetileg a 6l hadosztálynak voltak alárendelve. Most tehát térjünk át véglegesen a Hernád menti offenzívához. Május 31-e és június 4-e közt a 6. hadosztály támadása sikeresen folyt (május 31-én Jánosd—Aszaló vonaléban, június 1-én pedig a Kupa—Selyeb—Forró—Hernádszentandrás vonalon állott). A csehszlovák csapatok jól védekeztek, sőt ellentámadásba is lendültek, de június 5-én már beértek a Hernád völgyébe a Losoncról eltolt testvérdandár csapatai is, mire Buzitánál sikerült áttörni a frontot, és június 6-án a hadosztály a lakosság örömujjongása mellett bevonult Kassára. A magyar nemzetiszínű zászlóktól pompázó városba legelsőnek a szegedi 46. gyalogezred 12. százada vonult be. Zengett az Internacionálé, a Himnusz, a Szózat és a Rákóczi-lnduló. Miután már a csapatok bent voltak a városban, a helyi lakosok a katonák kívánságára megkezdték a vörös lobogók kitűzését is.16 Június 9-én Kassára érkezett Hirossik János kormányzótanácsi biztos, aki a nemzetiszínű zászlók kitűzését ellenforradalmi tüntetésnek minősítette, és elrendelte bevonásukat. Ennek következtében csak a piros lobogók maradtak a háztetőkön.17 Ugyancsak június 9-én érkezett meg Kassára Dómján Béla, az 1. hadosztály politikai megbízottja, aki Kassa első városparancsnoka lett Visszatért még Kassára Molnár Miklós, Abaúj megyének és Kassa városnak a Károlyi kormány alatt kinevezett kormánybiztos-főispánja, most már mint a városi direktórium elnöke. Június 10-én Garbai Sándor, a forradalmi kormányzótanács elnöke, Kun Béla külügyi és Szántó Béla hadügyi népbiztosok Kassára érkeztek, ahol őket díszszázad és lelkesen ünneplő tömeg fogadta. Velük jött még Nyisztor György földművelésügyi népbiztos, Gárdos Mariska, Kéthly Anna, Tímár Szeréna, Vincze Sándorné, Jászai Samu és Odino Morgari olasz újságíró, a III. internacionáléval rokonszenvező Avanti szerkesztője. Ez alkalommal Kun Béla nagy beszédet tartott, amelyben a világforradalom közeli győzelmét ígérte be. A többi szónok közt ott volt Antonín Janoušek cseh kommunista vezető is, aki beszédében hangoztatta, hogy a cseh munkásság a magyar és oresz proletariátussal összefogva segíti megdönteni a nemzetközi tőke uralmát. Ezen a napon Kassán már tudták, hogy a NÉMOSz zászlóalj elfoglalta Bártfát. (Eperjesre június 9-én elsőnek a 101. gyalogezred vonult be, amely részben Békés megyei szlovák és román kotonákból állott.)18 Kassa és Abauj-Torna megye területén a teljhatalmú katonai parancsnoklást, a sora-
