Irodalmi Szemle, 1968
1968/6 - FIGYELŐ - Fried István: Richard Pražák tanulmányai a cseh-magyar kapcsolatokról
só Pécsi Sebestyén orgonahangversenye volt a Bazilikában. Annak ellenére, hogy Kodály Zoltán már személyesen nem vehetett részt ezen a nyári egyetemen, egész idő alatt mégis úgy tűnt, mintha Jelen volna. Gyakran hangzottak el tőle idézetek, s úgyszólván minden előadó többször hivatkozott a „tanár úrra“. Tizenhat országból jött össze a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem hallgatósága. Lengyel, francia, norvég, dán, angol, amerikai, japán, bolgár zenepedagógusok és zenekedvelők gyűltek ösz- sze erre a nagyszabású tanfolyamra és tapasztalatcserére. Ez a nemzetközi társaság hamar összeszokott, hiszen a tizennégy nap műsorán beszélgetések, tapasztalatcserék, kirándulások, társasági estek nyújtottak bőséges alkalmat a komoly munka mellett arra is, hogy egymással megismerkedjünk és összebarátkozzunk. A zökkenésmentes szervezés persze egyik feltétele volt annak, hogy jól érezzük magunkat, s a sok új értesülés, tanulnivaló, megbeszélésre váró komoly probléma ellenére is pihenésnek hasson az együtt eltöltött két hét. A tolmácsok állandóan köztünk voltak, mindenben tudtak útbaigazítást adni. Nemcsak az előadások szinkron fordítását biztosították gördülékenyen, hanem a résztvevők többnyelvű eszmecseréinél is készségesen segítettek. Ha pedig mégsem voltak két beszélgető közelében, közös nyelvünk akadt: a zene. Haltenberger Kinga Richard Pražák tanulmányai a cseh-magyar kapcsolatokról A brünni egyetem docense, Richard Pražák kandidátus nevét elsősorban a cseh-magyar kapcsolatokról írott, adatokban gazdag, új szempontú, tárgyilagos hangú tanulmányai tették ismertté. Érdeklődésének fő területe: a nemzeti ébredés korszaka, a XVIII. század végének s a XIX. század első évtizedeinek •évei. Ö mutatott rá — Sárkány Oszkár "kísérletei után — először a nagy cseh történetíró, Palacký pozitív magyar kapcsolataira; ő derítette föl a XVIII. szájad végén a Cseh- és Morvaországban működő református magyar értelmiség cseh nemzetnevelő munkálkodását, a magyar felvilágosodás nagy alkotóinak fpl. Ka- zinczynak) a szerb népköltészet népszerűsítéséért folytatott tevékenységét értőn elemezte. Josef Macűrek professzor tanítványa. Azé a Macűreké, aki Palacký hagyományait folytatva nemcsak személyes baráti viszonyt létesített magyar tudósokkal (például Lukinich Imrével) — századunk harmincas éveiben(!), hanem az elsők között hangsúlyozta a cseh s a magyar tudományos fejlődés párhuzamosságát. Macűrek professzor az összehasonlító történettudomány úttörője, aki magyar nyelvtudása segítségével eredetiben olvashatta a magyar történészek munkáit, s alapos forráskutatással bontotta ki a felvilágosodás, a racionalizmus korának cseh-magyar párhuzamait. A budapesti könyvtárakban végzett kutatómunkája nyomán hívta föl a figyelmet Josef Dobrovský s a korabeli magyar tudomány számottevő kapcsolataira. Az ő útmutatása nyomán indult el Richard Pražák, ki kutatásának eredményeit habilitációs disszertációjában s egy német nyelvű monográfiájában tette le az olvasók elé. Ezúttal három tanulmányáról szólunk. Az első: K metodologü studia česko-mad'arských kulturních vztahű za národního obrození, mely az öt baráti egyetem (Kiev, Krakkó, Debrecen, Pozsony, Brünn) 1966-os évkönyvében megjelent. A nemzeti ébredés kora cseh-magyar kapcsolatai kutatásának módszertani kérdéseit feszegeti, s rámutat a korszakolás egyeztetésének nehézségeire; a hasonlóságok mellett a cseh- magyar fejlődés olykor árnyalati, olykor számottevő eltérésére, s az ebből fakadó kulturális különbségre. A kutatások komplex jellege mellett tör lándzsát, az irodalomtörténeti kérdések mellett alapvető történelmi, művészet- s művelődéstörténeti problémák is megoldásra várnak. A személyes kapcsolatok felderítése (Vörösmarty—Palacký, Toldy—Hanka) mellett átfogóbb kérdések tárgyalása is szükségesnek látszik, így 1781 és 1930 között: a felvilágosodás cseh-magyar tudóskapcsolatai, cseh diákok a magyar iskolákban, a magyar református értelmiség csehországi ténykedése, cseh művészek magyar földön; az 1830 és 1848 közötti korszakban: a cseh-magyar nemzeti mozgalmak képviselőinek kulturális téren Jelentkező kap