Irodalmi Szemle, 1966
1966/4 - FIGYELŐ - Dr. Marian Váross: Weiner-Králľ Imre művészete
Dr. Marian Váross Weiner-Kráľ Imre művészete Weiner-Kráľ Imre festő és grafikus nemrég Pozsonyban megrendezett kiállításának katalógusában ezt a mottót olvashatjuk: „A mű — kétségbeesett igyekezettel épített emlékoszlop, melyet saját magunknak emelünk mindabból, amit valaha szerettünk“ (H. Petit). A „kétségbeesett“ szó kivételével ez úgy hangzik, mintha a művész önéletrajzából idéztünk volna: Weiner-Kráľ — amint arról az említett katalógusból meggyőződhetünk — nagyon szuggesztíven tud véleményt nyilvánítani mindenről, ami életével és alkotásával összefügg. A szakemberek vagy egyéb „protekto- rok“ megszokott bevezetője helyett a katalógusban is Weiner-Kráľ kitűnő szövegét olvashatjuk, aki ezzel kulcsot ad a műélvező kezébe maga és műve megértéséhez. Lényegében szabad emlékasszociációk ezek, amelyekben a gyermekkor s a jelen, bizonyos élményrefrének s a képzőművészet mai helyzetének kommentálása keverednek. S mindenekelőtt a művész vallomásai belső világáról, s bizonyos emlékképekről, melyekből festészetének sajátos témakörei, s tulajdonképpen művének stílusjegyei kinőnek. Ezekből a vallomásokból tudja művészet- történetünk elsősorban, hogy Weiner-Kráľ rendezte meg 1936-ban František Malý festővel Pozsonyban az első szürrealista kiállítást. A „szürealista“ helyett azonban maga a művész is szívesebben használja a „poetizmus“ kifejezést, amely adekvátabban fejezi ki a festőművész egykori s mai törekvéseit. Weiner-Kráľ Imre 1901. október 26-án született Vágbesztercén. A Vág mentét, a szülőhelyet, mint gazdag gyermek- és ifjúkori élményeinek hordozóját a művész még ma is nemegyszer teszi ábrázoló művészetének tárgyává. Nem homályosíthatták el a művész későbbi életének drámai eseményei és keserű tapasztalatai sem. Iskoláit az érettségiig szülőhelyén, Zsolnán, Körmöcbányán és Lőcsén végezte. A fordulat után egyidejűleg beiratkozott építészetre és iparművészetre is Prágában. De az építészetet csakhamar abbahagyta. Prágából Düsseldorfba és Berlinbe ment képzőművészetet tanulni. 1924-ben Párizsba érkezik. 1929-ben rendezi meg Zsolnán első gyűjteményes kiállítását. Egy évvel később ismét Párizsban van, 1932-ben Berlinben, s utána rövid ideig Dessauban. 1932 és 1938 között Bratislavában él, s itt gazdag képzőművészeti és publikációs tevékenységet fejt ki, beleértve a már említett szürrealista kiállítást is 1936-b'an. 1938-ban Párizsba utazik, hogy ott megrendezze gyűjteményes kiállítását. A politikai események kényszerének hatása alatt azonban évekre kinn marad, s csakhamar résztvevője lesz az ottani ellenállási harcoknak. A második világháborúban és utána is fontos feladatokat teljesített a francia és csehszlovák ellenállási mozgalomban. A háború alatt vette fel a Kráľ fedőnevet is. 1951-ben tért vissza hazájába. Kezdetben felváltva élt Prágában és Vágbesztercén, később 1961-től csak Pozsonyban, ahol 1958-ban és 1961-ben gyűjteményes kiállítása is volt. Weiner-Kráľ műve a 20—30-as évek fordulóján alakult ki, s két forrásból táplálkozott: a világ modern művészetének ismeretéből s az erősen társadalmi érdeklődésű szlovákiai képzőművészettel való kapcsolatából. A 30-as évek első felében, Weiner művészetének első nagy jelentőségű szakaszában a szociális érdeklődésű és népi ihletésű alkotásmód (ez utóbbi elsősorban a szlovákiai képzőművészetre volt jellemző!) érdekes szintézisének lehetünk tanúi. Ebben a törekvésében mindig a szociális momentumokat kereste és találta meg. A szürrealizmus kifejezési lehetőségei, illetve azoknak poetista módosulatai Weiner-Kráľ használatában rendkívül hatásos eszköznek bizonyultak a megformált motívumok különféle jelentés- és kapcsolatbeli rétegeinek feltárására és kifejezésére. „A virágok belenőnek az emberekbe és tárgyakba, a felhők zavartalanul áthúznak a hegyek vagy az emberi testek szilárd anyagán is, a szántók és házak az figyelő
