Irodalmi Szemle, 1963
1963/5 - Tóth Elemér: Hogy igazabb legyen az öröm, Cirkusz, Egy fájdalommal
hogy igazabb legyen az öröm Lassan indulnak el a szavak, mint elnehezült testű nők, akik örömüket hordják ölükben, akik bánatukat hordják ölükben, s akik várják, hogy mielőbb megfüröszthessék szeretetük vizében az új életet. Akik várják, hogy újra odaadhassák testüket a mindent feloldó szerelemnek, s mindent megbocsátó szerelemnek, a mindent beszennyező és megtisztító szerelemnek. Lassan — ezután lassabban, megfontoltabban lépnek majd a betűk is, a szavak is, a mondatok is, a versek is, hogy igazabb legyen az öröm, hogy igazabb legyen az öröm. César Mazola (Kuba), fiatal asszony cirkusz Reflektorok, kötelek, hányinger felé torzuló idegfeszültség, Repülő testek, a hidegség pontos matematikai görbéi. S valahol, a Világ és mindenek fókuszában két ember------mintha csak véletlenül történne------t alálkozik. egy fájdalommal Arcomat csókolja a bánat. Valaki messziről idekiált — kinyílnak a temetőkapuk, és újra becsukódnak. S egy fájdalommal mindig több marad az élőkre. Tóth Elemér
