Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-06 / 8512. szám
Új Magyarország, 1993.8.3 A menekültek jönnek és maradnak Nincs visszaút? Két éve tart a délszláv háború. A horvátországi, majd a boszniai menekültek után most a legnagyobb számban a Vajdaságból érkeznek hozzánk a sorsüldözöttek. Ennek okairól és a menekültek ellátásának aktuális problémáiról kérdeztük Borsi Józsefet, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal fóosztályvezeto-helyettesét.- A statisztika szerint az év első hat hónapjálwn jelentősen emelkedett a vajdasági magyar menekültek száma. Milyen okokra vezethető vissza ez az újabb menekülthullám?- Sokan a néphadseregből, illetve a behívói elől menekülnek hozzánk. Mások a háború és a gazdasági embargó miatt jönnek el. Meg kell említeni azokat is, akik vagyonukat átmentve, Magyarországon hoztak létre vállalkozást. A már itt-tartózkodók zöme azonban változatlanul háborús menekült, aki humanitárius megfontolásból ideiglenes védelmet kap nálunk. Munka nélkül kilátástalan-Az „ideiglenes védetem" lassan már két éve tart. Ez a helyzet pedig számos problémát vet fel. Csak egy közülük: a menekülteket folyamatosan segélyezni kell, hivatalosan nem dolgozhatnak...- Magyarországon ma kétfajta menekült van. A genfi menekültügyi konvenció hatálya alá tartozó egyéni üldözött, aki politikai, vallási, nemzetiségi és egyéb okokból kapja meg a menekültstátust. Ugyanolyan jogokat élvez, mint a magyar állampolgár, fgy munkát is vállalhat. Az igazi gond az ideiglenes védelem alatt álló menekülté, aki a mostani jogszabályok szerint külföldinek minősül, s így nem vállalhat munkát. Ezeknek az embereknek teljesen kilátástalan a helyzetük, nem tudják, mikor térhetnek vissza hazájukba, és azt sem, hogy itt milyen lehetőségeik vannak. Ezért kezdeményezték, különösen a horvátországi földműves magyarok, hogy itt nálunk szeretnének földet művelni, megtelepedni. így hasznossá tudnák tenni azt az időt, melyet hazájuktól távol kell tölteniük. Ugyanakkor ez a mi érdekünk is, hiszen ahelyett, hogy segélyezzük a menekülteket, ók adófizetéssel támogatnák az államot. E formánál elsősorban a megműveletlen földterületek hasznosításáról és a somogyi, baranyai falvak újranépesítéséről volna szó. Ehhez azonban szükség van a megfelelő infrastruktúra kiépítésére.- Jelenleg hányán és mekkora segélyben részesülnek?- Június elsejétől egy személy heti ezer forint készpénzt kap, a korábbi ötszáz forint értékű élelmiszer és százforintos tisztasági bón helyett. Adataink szerint ezt az ellátást nyolcezren veszik igénybe. Az itt-tartózkodó háborús menekültek zöme azonban nem él ezzel a (ehetőséggel, sőt sok nem is regisztráltatja magát. Ismerősöknél, rokonoknál vagy albérletben lakik, tartalékaiból és alkalmi munkából tartja el magát. Számuk csak becsülhető, harminc-, harmincötezren lehetnek. Sajátos a vajdasági „katonaszökevények" helyzete. Ezek a fiatalemberek azért nem regisztráltatják magukat, mert félnek, hogy adataik valamilyen úton a szerb hatóságok tudomására jutnak. Félelmük alaptalan, meri nálunk törvény tiltja a menekültek adatainak a kiszolgáltatását. Félelmük sajnálatos következménye, hogy így kimaradnak az állami gondoskodás rendszeréből, és valószínűleg feketemunkát kell vállalniuk. Ázsiából és Afrikából- A kedvezőbb helyzetben lévő, „státust" kapó menekültek honnan érkeztek?- Zömében Romániából. Egy részük a forradalom ideje alatt, másik részük a marosvásárhelyi események után jött át. Romániából korábban is rengetegen érkeztek hozzánk, csak akkor még bevándorlónak számítottak: Magyarország 1989 októberében írta alá az ENSZ menekültügyi konvencióját.- Hány menekült érkezhetett az ázsiai és az afrikai országokból?- Nagyon kevés; Magyarország azzal a korlátozással írta alá a konvenciót, hogy csak Európából fogad be menekültet. Ha valaki legálisan érkezik ezekből az államokból, és menekültstátust szeretne, kérelméről - a magyar kormány és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megállapodása szerint - a főbiztosság budapesti irodája dönt. Az így státust kapók száma nem éri el a százat.- A feltételezések szerint újabb menekülthullám várható délről...- Menekültügyi szempontból potenciálisan három veszélyforrásról beszélhetünk. Az első a Vajdaság, ahonnan most a legtöbben jönnek - szinte csak magyarok. A második Horvátország, hiszen nem tudjuk, hogyan is alakul a horvát állam és a krajinák viszonya. A harmadik Nyugat-Európa, különösen Németország, Ausztria és Franciaország. Ezek az országok jelentősen megszigorították befogadási politikájukat: azokat, akik az úgynevezett „biztonságos" országokból vagy rajtuk keresztül érkeztek hozzájut, visszaküldik. Ez a lépés pedig akár több tízezer embert is érinthet. Kevesebb pénzből?- Ki fizeti a menekültek ellátását?- Egyik részét a magyar állam, másik részét az ENSZ. Az Országgyűlés az. idén, akárcsak tavaly, egymilliárdot szavazott meg menekültügyi célokra. Az. ENSZ-től a Menekültügyi Főbiztosságon keresztül az. elmúlt évben 9 millió dollárt kaptunk, ez évre már csak 5 milliót irányoztak elő, de valószínűleg 1-2 millió dollárral még ennél is kevesebbet kapunk. Szerencsénkre egyre több társadalmi és karitatív szervezet kapcsolódik be a menekültek segítésébe.- Magyarországgal összevetve milyen helyzetben vannak a környező országok?- A genfi konvenció szerint a menekültek ellátása az első, határos ország feladata. Bosznia esetében ez a rendelkezés két országot érint: Horvátországot és Szerbiát. Mindkét országban sok százezer menekült él. Az egész volt Jugoszláviát tekintve 3 és fél millióra tehető az otthonuk elhagyására kényszerülök száma. Ennek kapcsán járt nálunk a Menekültügyi Főbiztosság képviselője, és elmondta, hogy az idei segélyek legnagyobb részét a volt jugoszláviai köztársaságok kapják.- Felvetődött, hogy Magyarországnak újabb bosnyák menekülteket kellene fogadnia...- Magyarország, mivel csak másodlagos befogadó ország Bosznia tekintetében, nem adhat ideiglenes otthont már menekültként regisztráltnak. Egyébként sem járulhatunk hozzá menekültek „importjához", mert ezzel végeredményben szentesítenénk az etnikai tisztogatásokat.- A horvátországi magyar menekülteknek milyenek a visszatérési esélyeik?- Nagyon nehéz helyzetben vannak. Lakóhelyüket a szerb szabadcsapatok tartják megszállva, Horvátország más részein pedig hiányoznak a magyar nyelvű óvodák, iskolák és egyéb intézmények. Az Eszék környékére visszatérők körében ezért már megindult a beolvadás. így az. elkövetkezendőkben arra kell összpontosítanunk, hogy az itttartózkodók körülményein javítsunk Mindaddig ezt kell tennünk, amíg meg nem teremtődnek számukra azok a feltételek, amelyek a szülőföldjükön magyarságuk megőrzéséhez szükségesek. Adorján István 1989 óta hazánkban 120 ezer menekült fordult meg Jelenleg a regisztrált, menekültstálusban lévő szeméivel^ száma 5400. Az ideiglenesen itt-tartózkodó menekültek száma becsléseken nyugszik - 30-35 ezren lehetnek. Menekülttáborokban, ideiglenes szállásokon, befogadó állomásokon 3082-en élnek. Az elmúlt félévben az első fokú menekültügyi hatóságokhoz 2883 külföldi állampolgár érkezett: 2201-en Kis-Jugoszláviából, 194-en Romániából, 1203-an Boszniából, 177-en Horvátországból, 4-en Ukrajnából és ugyanennyien egyéb országokból. A Kis-Jugoszláviából menekültek nemzetiségi megoszlása: 1983 magyar, 73 szerb, 4 horvát, 19 muzulmán és 72albán, román, szlovák, cigány, lengyel és szlovén. A boszniai menekültek közül 178 muzulmán, 9 horvát, ugyanennyi magyar, 5 szerb, 1 szlovén és 1 szlovák nemzetiségű. Az. ez. évi menekültek közül 2835-en legálisan, 48-an illegálisan érkeztek hazánkba. Menekültstátust kapott 131 kis-jugoszláv és 10 román állampolgár.
