Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. augusztus (8509-8524. szám)
1993-08-04 / 8510. szám
‘ 1 ‘ Csángó magyarok között Köznapok és lakodalmak Klézsén A ma negyvenöt esztendős Istók György, a Bákó megyei, Szeret folyó melletti Klézse községben keserű mosolygással felel a kérdésre:- Mennyi időt töltöttem magyar iskolában? ... Amikor beíratott hat éves koromban az édesanyám, utána kerek két hónapig... Ötvennégy ősze volt, és alig hogy elkezdtem az első népiskolai osztályt, elparancsolták tőlünk a magyar tanító). Megszűnt mind a mai napig a magyar iskolázás. Egy román házaspárjött, azt sem tudták kimondani magyarul, hogy igen, vagy nem. Nekünk édesanyánk csak a magyar szavakat rakodta ránk otthon, hat testvéremmel együtt. Ki sem tudtunk kéredzkedni az osztályból, ha ránk jött a szükség. Mivel a kicsi gyermek még nem tudja megszokni a pontos regulát... A tiltott magyar szó Istók György azután mégis megkapta legalább középiskolás korában a magyar szót. A bátyja, aki a hét testvér közül kiszakadt a moldvai magyar falu zárt közösségéből, Kolozsvárra került az egyetemre, magyar és történelem szakra, ő segítette az öccsét Szászrégenbe, ahol a román mellett magyarul meg németül is folyt a tanítás.- Mégis visszatértem házasemberként ide, Klézsére... A bátyám meg annyira elvágyódott innen, hogy már kész tanárként át akarta lépni a határt, Jugoszlávia felé... Előbb bérekesztették (becsukták), majd három évre felfüggesztették a tanári gyakorlat alól. A három évből azután húsz esztendő lett. Most idehaza van a bátyám, édesanyám házánál, szétgereblyézett idegekkel...- A hót testvér mind fiú volt?- Nem, egy leány is akadt azért közöttünk... A nővérem nyolc évvel volt idősebb nálam. Neki köszönhetem, hogy megismerkedhettem, már kisgyermek koromban nemcsak a falu köznapjaival, de ünnepnapjaival is.- Mi számított Klézsén ünnepnapnak?- Minden, ami a falusi életformában a legnagyobb eseményhez, a lakodalomhoz vezetett... Az emberek nőnek, meg kell házasodniuk. Lakodalom minden vasárnap van, a húsvét és karácsony előtti böjti időszakot kivéve. A nővérke révén a fiatalabb testvéröcs megfigyelhette, hogy a cinkák, a serdülő korú leányok hogyan kerültek előbb a guzsalyosba, a fonóba, majd később, felcseperedve, menyecskesorba lépve, a táncházba. Húsvét második napjától Szent Ferenc napjáig, október negyedikéig Klézse egész fiatalsága ropta a táncot minden vasárnap, hol a szabadban, hol pedig őszidőtől, felváltva egy-egy lányos háznál.- Édesapám szigorú ember lévén, nagy tekintélye volt a faluban, felmért minden legényt, aki hozzánk jött, ha a mi ránk került a sor a táncháznál. De még inkább felmérték egymást a fiatalok... Ha látták, hogy egy legény „olvadozik” egy leányért, párosítóénekben összeénekelték őket. Ez akkor következett be, ha a leány elfogadta a legény közeledését, és a kölcsönös vonzalmat egy servéttel, kis kendővel jelezte. De ha a leánynak nem tetszett a legény, a guzsalyosok, vagy a táncházbeliek tréfás dallal csúfolták ki: „Falu végin döglött macska, I Az a legényeknek laska, / Met a legény büdös gomba, / Kihányják a ganés dombra..- Gyerekkoromban de sok lakodalomban voltam! - folytatja a visszaemlékezést derűs mosollyal Istók György. - A legszebb az a pillanat volt, amikor a menyasszonyt a keresztanyja felkészíti menyecskének. Vacsora előtt a legény keresztapja megkérdezte az egybegyűlteket: - Meg akarjátok-c látni ez új királyt, és ez új királynét? A vendégek kórusban feleltek: - Igen!... Akkor eléjött a keresztapa, kezében tart egy nagyobb tálat. Benne egy kenyértésztából sütött madarat. Elment a vendégek mellett, és mindenki tehetsége szerint pénzzel megajándékozta a fiatal párt. Ma már az ilyen ,.régimódi” lakodalom ritka jelenség Klézsén. Ritkább a cigánymuzsikás is. Inkább városi zenészeket hívnak, akik azt a divatos muzsikát játsszák, mint Bákón, a megyeszékhelyen. Még gyakoribb a magnók segítségével „előállított” diszkózene, ami annyira ismerős a rádióból és a televízióból. A gyanús telefonos- Vajon Istók György lakodalma milyen szokások szerint ment?- Az én lakodalmam nem volt már olyan érdekes a falu számára... Én már „öreg legénynek” számítottam. Huszonkilenc éves voltam, amikor a szomszédos Forrófaivárói a templomi oltárhoz vezettem e feleségemet. És ezelőtt másfél évtizeddel már nem volt igazi régi csángó-lakodalom, mint gyerekkoromban... Istók György kiesett a csángó falu életéből. Máshol iskolázódott, majd más moldvai részben biztosítottak számára állást. Még Bukarestben is élt egy kerek esztendeig, hogy tökéletesítse telefonos technikusi szakmáját.- Hogyan lett távközlési szakember?- Úgy kezdődött, hogy hangszórókat kellett szerelni a moldvai román, meg csángó falvakba, hogy központból, egyetlen gombnyomásra, mindenki azt hallgathassa, amit a propagandafőnök akar... Ügyes kezű meg fürge eszű embernek tartottak, de annyira nem vihettem, hogy komolyabb helyre osszanak be munkára. Mivel magyar létemre lehallgattam volna a telefonbeszélgetéseket, és talán továbbítom egyenesen Budapestre...- De hát a lehallgatás a Ccaausescu világában a Szekuritate dolga volt...- Vitték is tőlünk a legügyesebbeket erre a munkára a különböző városokba, három-négyezer lejjel magasabb fizetésért... A Klézsére hazatelepült Istók György lakása tele könyvekkel, magyar és román nyelvű regények, történeti munkák. Az ágya melletti polcon Németh László nemrégiben megjelent, két kötetes tanulmánygyűjteménye, A minőség forradalma.-Ez a kedvenc olvasmánya?- Ez csak a soros olvasmányom, esténként... Ami igazán érdekel - mutat körül a tiszta szobában a vaskos kötetekkel telerakott könyvespolcokon -, az a történelem, közelesen a mi népünk, a csángók eredete, küzdelmei, töténeti és néprajzi elhelyezkedése... Ezután „bevezet” Moldva régi töténetébe, abba az időszakba, amikor az első magyarok megjelentek itt, a Kárpátokon túli területen.- Az első hiteles leírást Bandinus Márk marciánopoliszi érsek jegyezte fel az itt levő magyar településekről, amikor 1646-ban erre járt... A moldvai egyházmegyéről szóló korabeli jelentés személyesen X. Ince pápának íródott. Ki is adták először a múlt században, magyar és román nyelven. Egy újabb kiadása nálam is megvan. Már veszi is elő a könyvespolcból, és keresi ki a legérdekesebb részeket. Bandinus érsek már egy ,.megcsúfolt” lélekszámban megcsappant egyházmegyét talált 1646-ban. A magyarok, akik a katolikusok nagy részét alkották, már a XDL századtól, főként s XIV-XV. században telepítették be Moldvát. A moldvai városok magyar neve (Bákó, Románvásár, Karácsonkő, Jászvásár stb.) is innen származtatható. Például a Bákó és Csíksomlyó között fekvő, Tatros folyó mellé épült Tatros a XV. században egyenesen magyar kultúrközpontként szerepelt. Itt másolták le a Müncheni kódex néven ismert újszövetségi szertartáskönyvet: „E könyö (könyv) megvégeztetett Németi Györgynek. Magyar Nemzet, 1993.7.29
