Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-22 / 8502. szám
Új Magyarország, 1993.7.19 09 A Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete Megelőző kisebbségi politika szükséges Nemzetközi sajtótájékoztatóval ért véget szombaton délután a közép-európai Kezde"“"‘m^Ayézéshez tartozó országok kormanyfőinekbudapesti csúcstalálkozója. Antall József magyar miniszterelnök mint az értekezlet házigazdája, a sajtóértekezleten, amelyen jelen volt a konferencia munkájában részt vett valamennyi kormányfő, kijelentette: a Kö• zép-európai Kezdeményezésre szükség van, mert az beleillik az általános európai folyamatba. A KeK-tagállamok zárónyilatkozatot fogadtak el. A külföldi küldöttségek vezetőit fogadta Göncz Árjúd köztársasági elnök is, a találkozón jelen volt Antall József magyar miniszterelnök.- -Mindaz, ami a csúcsértekezlet színhelyéül szolgáló Kempinski Szállóban megtartott sajtóértekezleten elhangzott, lényegében a konferencia munkájának légkörét és az elért eredményeket is érzékeltette. - Nagy szükség van arra, hogy markánsan meghatározzuk a közös feladatokat, és hogy pontosan felmérjük a hatékony együttműködés lehetőségeit is - mondotta a sajtóértekezletet megnyitva a magyar kormányfő, majd rámutatott arra is, hogy a KeK nem alternatívája az európai integráció szervezeteinek. -Nem azért hoztuk létre, hogy ez valami külön szervezetet képezzen, hanem az a célunk vele, hogy elősegítse az európai integrálódást...A KeK olyan politikai fórum, vagy,.ha úgy tetszik, politikai klub, amely meghatározza a térség problémáit, és segít a közös érdekek képviseletében - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. Antall József szorgalmazta a hatékonyabb gazdasági együttműködést, majd elmondta: természetesen szóba került a nemzeti kisebbségek helyzete is, ami igen fontos megoldandó feladat. (Folytatása a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Preventív, megelőző politikára van szükség, mert senkinek sem érdeke a jugoszláviaihoz hasonló állapotok kialakulása. A délszláv válságot nemhogy a KeK, de még a politikailag és katonailag lényegesen erősebb szervezetek sem tudták megoldani - mutatott rá Antall József- A KeK annyit ér, és annyit tud tenni, amennyit a tagországok akarnak. Ha többet nyújtanak, akkor többet tud tenni maga a szervezet is - hangoztatta a kormányfő, majd hozzátette: alaptalan minden olyan vélemény, mely szerint a szervezetnek nincs létjogosultsága. Arra viszont szükség van, hogy átalakuljon, és új feladatokat kapjon. Carlo Ciampi olasz kormányfő, Franz Vranitzky osztrák kancellár és Václav Klaus cseh miniszterelnök válaszukban főleg a gazdasági együttműködés lehetőségeit vázolták. Valentic horvát miniszterelnök a maga részéről cáfolta, hogy Horvátország Bosznia-Hercegovina megosztására törekedne, mert, mint mondta, Zágráb az elsők között ismerte el Bosznia-Hercegovina függetlenségét és területi integritását. Kérdésre válaszolva Antall József kiemelte, hogy a délszláv válsággal összefüggésben szó Gondolatok a zárónyilatkozatbúi A Közép-európai Kezdeményezés tagországai, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, a Csen Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia kormányfői zárónyilatkozatot fogadtak el a hét végén Budapesten megtartott éves találkozóról. A résztvevők elégedetten vették tudomásul Macedónia csatlakozását a regionális együttműködéshez. A délszláv válsággal kapcsolatosan hitet tettek a tárgyalásos megoldás, Bosznia-Hercegovina függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett. Elutasították az etnikai tisztogatás mindennemű következményének elfogadását. A kormányfők az elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy az emberi és kisebbségi jogok megszegése a nemzetközi békét és biztonságot fenyegeti. Ennek elkerülése érdekében szükség van egy, a kisebbségekkel foglalkozó ad hoc csoport létrehozására, valamint olyan eszközrendszer kidolgozására, amely a kisebbségi jogokról szóló nemzetközi elveken nyugszik, és valamennyi tagország számára elfogadható. Minderről egy rövidesen Magyarországon esedékes miniszteri szintű tanácskozáson döntenek majd. A zárónyilatkozat gazdasági része szorgalmazza a piacgazdaság kifejlesztését, hogy ezáltal könnyebbé váljék az integrálódás az Európai Közösségbe. volt a Vajdaságról. Az ott élő 400 ezer magyar érdekében Budapest korrekt és normális viszonyra törekszik minden szomszédjával, így Szerbiával is - húzta alá ezzel kapcsolatban a kormányfő. akkor, hogy egy ország nemzetiségi ügyekben felügyelhet egy másik országot. Medar e szavaira reagálva Antall József leszögezte: Magyarország hajlandó saját nemzetiségi politikáját bármely országéval összehasonlítani. Egyébként nem arról van szó, hogy egy ország nemzetiségi ügyekben a másikat ellenőrizné, hanem csupán arról, hogy a Koppenhágában elfogadott elvek szerint a nemzetiségi és kisebbségi jogok, az emberi jogokhoz hasonlóan, nem tekinthetők csak belügynek. A kisebbségek kérdését érintette Göncz Árpád köztársasági elnök is a küldóttségvezetők tiszteletére adott szombaton délelőtti fogadáson.- A KeK azért is fontos fórum, mert hozzájárulhat a térség égető gondjának, a kisebbségi kérdésnek európai normák szerinti megoldásához - mondta Göncz Árpád. A kormányfői csúcstalálkozót megelőzően fejezte be munkáját a KeK-hez tartozó országok parlamenti képviselőinek értekezlete, amelyen záróközleményt fogalmaztak meg. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a KeK stabilizáló tényező a térségben, a nemzeti kisebbségek problémája pedig az európai béke és integrálódás egyik kulcskérdése. Varga István A sajtóértekezleten is kiderült, hogy Magyarország és Szlovákia eltérően vélekedik a nemzeti kisebbségek ügyéről. Ezt egy kérdésre válaszolva Vladimír Meciar is beismerte. A szlovák miniszterelnök visszautasította ugyan-
