Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-18 / 8483. szám
Új Magyarország, 1993.6.15 Szlovén közeledés a visegrádiakhoz Milan Kucan látogatása Antal] József miniszterelnök tegnap délután megbeszélést folytatott a nem hivatalos magyarországi látogatáson tartózkodó Miien Kucan szlovén köztársasági elnökkel. A két fél áttekintette a délszláv válság legújabb fejleményeit Különös figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy a térség országai és azok regionális szervezetei hogyan járulhatnak hozzá a válság rendezéséhez. E nézőpontból esett szó a középeurópai kezdeményezés budapesti csúcstalálkozójának előkészületeiről. Közös véleményként fogalmazódott meg, hogy a két ország politikai kapcsolatai jól fejlődnek. A felek egyetértettek a magas szintű érintkezések folytatásában. Az elkövetkező időszakban szükséges a már aláírt szerzócfcsek ratifikálása, gazdasági kapcsolataink fejlesztése és egyezményes keretekbe foglalása. Ez utóbbi mindenekelőtt a szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a beruházásvédelmi és a kettős adóztatást kizáró egyezmény kidolgozását jelenti. A Göncz Árpád köztársasági elnökkel közösen tartott sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a két állam kapcsolatai kiegyensúlyozottak, nincs, ami akár a legkisebb problémát okozná, a magyar-szlovén kisebbségvédelmi együttműködés pedig példa értékű. (folytatása a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Gazdaságilag az intézményes kapcsolatrendszer megteremtődött, az ehhez szükséges megállapodások többségét aláírta a két ország, most már csak tartalommal kell őket megtölteni. Még három gazdasági vonatkozású egyezmény aláírása van hátra: a szabadkereskedelmi, a kétoldalú beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerülését lehetővé tevő megállapodáson dolgoznak a szakértők. Szlovénia és Magyarország számára remélhetőleg közös részvételre nyílik lehetőség Horvátország újjáépítésében, ezenkívül a magyar tengerhajózás számára a horvátországi Rijeka mellett a szlovéniai Koper kikötője is igen fontos szerepet játszhat a jövőben. A két államfő a délszláv válságról is véleményt cserélt: Göncz Árpád saját elmondása szerint rengeteget tanult, hiszen Kucan elnök ismertette a válság mozgatórugóit. A szlovén köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy mind Magyarország, mind Szlovénia számára óriási gazdasági veszteséget jelent a balkáni válság, és egyik ország sem tudja teljesen biztosra tervezni jövőjét, míg közvetlen közelükben folyik a háború, amely Európa szégyene. Bosznia szempontjából most az a legfontosabb, hogy ne jöjjenek létre végleges határozatok. Az ENSZ-nek tehát most biztosítania kellene Bosznia létét a meglevő határain belül, valamint azt, hogy a bosnyák állam szuverenitását, illetve a reális körülményekhez igazított Vance-Owen-ter\et Belgrád és Zágráb is elismerje. Néhány év múlva aztán, normálisabb körülmények között a boszniai nemzetek már valóban objektív népszavazáson, szabadon dönthetnek arról, hogy egy államban kívánnak-e élni továbbra is, vagy sem. A szlovén államfő szerint a nemzetközi közösség a Bosznia elleni fegyverembargóval együttműködik a boszniai muzulmánok elleni népirtásban. Kérdésre válaszolva Milan Kucan elmondta: úgy véli, hogy a háborút Nagy-Szerbia megte remtése érdekében kezdték, és Horvátország védekező állásból sodródott a Bosznia szerb-horvát felosztásának tervéig. Amióta azonban ez a terv megszületett, gyakorlatilag nincs különbség a két agresszor között. Göncz Árpád véleménye szerint a délszláv háborúnak nincsenek győztesei, vesztesei azonban annál inkább: a bosnyákok, szerbek és horvátok, valamennyi szomszédos ország, és egész Európa. A magyar államfő jelezte: a megoldás alapja az érintett népek egyetértésének kimunkálása és a háború sújtotta területeken élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása volna. Ehhez pedig fel kell kutatni azokat a lehetőségeket, amelyek módot nyújtanak az érintettek akaratának kinyilvánítására. Juhász Bence
