Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-08 / 8447. szám

Új Magyarország, 1993.ápr.5.

Antall József: „Nem jó királyként jövök..."

Debrecenben járt a kormány

Debrecen napfénnyel és mértéktartó bizakodással fogadta szombaton délelőtt rangos vendégeit A konnányvonat utasai - Antall József miniszterelnök vezetésével - tíz óra tájban érkeztek a városba, és útjuk egyenesen az Aranybika Szállóba vezetett Ott fanfárok szólaltak meg, és a díszteremhez vezető lépcsőkön keménykötésű, bajszos Bocskai-huszárok álltaka hajdúvárosok történelmi zászlaival.

A tanácskozás elején részt vehettek a sajtó képviselői is. Virágh Pál címzetes államtitkár, köztársasági megbízott köszöntötte a kormányt, jelezve, hogy a teremben a megye képviseletében jelen vannak egyházi méltóságok, az egyetem vezetői, országgyűlési képviselők, az önkormányzatok, érdekképviseletek tagjai, vállalati, gazdasági szakemberek.

Debrecen 1849-ben és 1944-ben - történelmünk sorsfordulóin - adott otthoRt a kormánynak Most Hajdú-Bihar megye gondjainak enyhítése végett látogatott oda a kabinet

Antall József miniszterelnök válaszbeszédében a többi között az alábbiakat mondotta:- Nem jó királyként jövök és pénzt osztok, hiszen keoés, amit osztani lehet. Csupán a törvényesen elfogadott költségvetés szabta keretek között lehet a pénzzel gazdálkodni. Közvetlen, személyes tapasztalatokkal gazdagodva, jó és rossz benyomások alapján tudunk dönteni, hogy amikor határozunk szemébe tudjunk nézni azoknak akik az átalakulás gyötrelmeit átélik

A miniszterelnök a továbbiakban Debrecen történelmi és mai szerepéről beszélt, a vonzáskörzetében betöltött helyéről, évszázadokra visszanyúló oktatási hagyományairól, a hajdúvárosokról, az ott élők öntudatáról és szabadságszeretetéról. „Ma egységesen, közös célokért, de a különbözőségeket figyelembe véve kell a jövő Hajdú-Bihar megyéjét kialakítani, modem, európai értelemben vett régiórészt létrehozni" - mondotta. Felhívta a figyelmet, hogy a határ közelsége miatt a térségnek különleges szerepet kell betölteni,

I építve a hidat, erősítve a jószomszédságot a határon túli magyarsággal, legyen összekötő kapocs más népcsoportokkal.

A vidék mezőgazdasága, ipari termelése, külgazdasági kapcsolatrendszere az egykori Szovjetunió felé irányult, s ezeket a piacokat jórészt elvesztettük A miniszterelnök rámutatott, fel kéll szabadítani az önerőt, önmagukon kell segíteni az ott élőknek, s csak akkor remélhetnek támogatást. A vidék olyannak mutassa magát, ahol a magyar és a külföldi vállalkozóknak érdemes befektetni. A kormány szerepe a jogi keretek kialakítása és az infrastruktúra megteremtésében való részvétel. Az úthálózat, a gázellátás, a hírközlés, az egészségügyi, a szociális és az oktatási hálózat fejlesztése a cél.

Antall József utalt rá, hogy a felemelkedéshez a közigazgatás és az igazságszolgáltatás általános állapota is hozzátartozik. Ha nincs közbiztonság, ha nehézkes az ügyintézés, távol maradnak a befektetők Számunkra rendkívül fontos a megfelelő színvonalú mezőgazdaság, ipar, a jól működő külgazdaság, mert ha nincs elegendő exportképes termékünk, lemaradunk a versenyben, holott egy évtizeden belül az Európai Közösségben teljes jogú tagok szeretnénk lenni.- A csatlakozáshoz a felkészülés időt igényel. Az európai integráció azért fontos, mert másképpen hihetetlen hátrányokat szenvedünk. Közös nemzeti felelősséggel kell felkészülni, min*. den régiónak megtalálni a maga szerepét. A kormány és az Országgyűlés egységesen közelíti meg az átalakulás kérdését. Az 1994-es is '95-ös költségvetésben fontos, hogy a kelet-magyarországi elmaradottabb megyék többletet tudjanak kapni, és ezt Hajdú-Bihar is megkapja mint kiegészítő összeget - jelentette be a miniszterelnök aki dicséröen szólt a jól előkészített találkozóról, a mintaszerűen összeállított írásbeli anyagról, amely az alapos tényfeltárást segíti. '

mon követhettük hogy miről.

Hajdú-Bihar megye a negyedik helyen áll nagyságát tekintve, Debrecen hazánk második legnépesebb városa. A megyeszékhely. Téglás, Berettyóújfalu, és Hajdúböszörmény új üzemekkel gyarapodott, a falusi térség viszont alapvetően mezőgazdasági jellegű. Főleg a megyehatár menti részek vannak válságos helyzetben, továbbá az élelmiszer-gazdálkodással foglalkozó hajdúvárosok gondjai szaporodtak. A megye mezőgazdasága az ország árualapjához területi méreténél nagyobb mértékben járul hozzá. Figyelembe véve Debrecen jelentős szellemi, gazdasági potenciálját, történelmi szerepét, a Tiszántúl legjelentősebb megyéje. Ebből következően meghatározó szerepet kell kapnia az Alföld fejlesztésében - írja az előterjesztés.

A létszámcsökkentések súlyosan érintik az elmaradott térségek lakóit, hiszen a fővárosi ingázók közül először őket bocsátották el. Az átalakuló mezőgazdasági szövetkezetek is elküldik dolgozóik jelentős részét. Az önkormányzatok foglalkoztatást segítő lehetőségei korlátozottak. Mivel az infrastruktúra alacsony színvonalú, a befektetők nem mutatnak érdeklődést.

Kihasználandó lenne a vidék termálvize, illetve az öntözéses gazdálkodás bővülhetne a felszíni vizek igénybevételével. A megyében ma a mezőgazdaság helyzete a legkritikusabb, ott várható a legtöbb munkanélküli. Egyes vidékeken a gyepesítéssel bővíthető a külterjes állattenyésztés, máshol a meliorációtól várható eredmény. Mini hútóházak, vágóhidak létesítését kellene ösz-Meghatározó szerep az Alföld fejlesztésében

Ettől kezdve zárt ajtók mögött folytatódott a tanácskozás, ám a kézhez kapott segédanyagokból pontosan nyo-