Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-22 / 8453. szám

Ágoston András VMDK-vezetó nyilatkozata egy holland lapnak Burkolt etnikai tisztogatás a Vajdaságban Új fagyarcrszág, 1993.ápr.16.43 ,A vajdasági magyar kisebbség, amely Szerbia korábbi autonóm területén él, a szerbek részéről súlyos nyomásnak van kitéve: vezetőjük, Ágoston András úgy nyilatkozik, hogy ez ,burkolt et­nikai tisztogatás'. Főként azok a tervek töltik el félelemmel a ma­gyarokat, amelyek szerint 140 ezer szerb menekültet akarnak a Vajdaságban letelepíteni. Az etnikai tisztogatás fogal­mát rendszerint Horvátország­gal és Boszniával hozzák össze­függésbe. Nemcsak ott űzik el azonban az embereket etnikai vagy vallási hátterük miatt. Ez a Vajdaságban is így történik. Csakhogy senki sem tud erről, mivel nálunk nem fordulnak elő véres incidensek: a mi esetünk­ben ez közvetett, csendes etnikai tisztogatás, egy kevés terror al­kalmazásával. Ezenkívül pedig erős diszkriminációval, sok pro­pagandával és nagy nyomással." Ágoston András (1944) jogász, sokáig újságíró volt. Most politi­kus, parlamenti képviselő, a VMDK, azaz a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössé­gének vezetője, azon észak-szer­biai tartomány magyar kisebbsé­gének pártjáé, amelyet három évvel ezelőtt Koszovóval együtt megfosztottak autonómiájától, s melyet azóta Szerbia kormá­nyoz. A VMDK vezetése pedig nem ülhet tétlenül, mivel a ma­gyar kisebbségre - 345 ezer fő, a vajdasági lakosság 14 százaléka - komoly nyomás nehezedik. A nemzetiségek sakktáblája A Vajdaság ősi határvidék, itt húzódott a határ egykor a Habs­burg és az Ottomán birodalom között. Vizenyős terület volt, alig lakottan, míg aztán kétszáz évvel ezelőtt 11. József Habsburg császár soknemzetiségű államá­nak legkülönbözőbb szögletei­ben élő telepeseit felszólította ar­ra, hogy költözzenek át oda. És jöttek is: magyarok és németek, szerbek, horvátok, románok, szlovákok, zsidók, ruténok, oro­szok, ukránok. A Vajdaság még mindig a nemzetiségiek .sakk­táblája", ahol 24 nemzetiség cso­portjai fedik át egymást. A má­sodik világháború után a leg­több németet elűzték innen, s magyar szövetségeseik közül is sok családnak távoznia kellett. Helyüket a negyvenes évek vé­gén szerbek, montenegróiak és horvátok foglalták el, volt parti­zánok, akiket politikai megbíz­hatóságukért és a harcokban ta­núsított bátorságukért az elűzöt­­tek nagyméretű parasztgazdasá­gaival jutalmaztak meg. „Az etnikai csoportok hosszú ideig harmonikusan éltek együtt. Az 1991-es polgárháború kitörése óta azonban mindez drasztikusan megváltozott" - mondja Ágoston András. A szerb nacionalizmus a Vajdasá-Az NRC Handelsblad .Burkolt etnikai tisztogatás Vojvodinában" idézőjelbe tett címmel, két térképpel és fényképpel interjút kö­zölt a közelmúltban Ágoston Andrással, a VMDK elnökével. A fénykép aláírása: .Ágoston András, a vajdasági magyarok veze­tője". A két kisméretű térkép Kis-Jugoszláviát, s azon belül a Vaj­daság elhelyezkedését mutatja be. Az anyagot Peter Michielsen, a napilap kelet-európai szerkesztője készítette. got sem kímélte. .Ezt az etnikai tisztogatást nem vérfürdőkkel hajtják végre, hanem pszicholó­giai hadviseléssel: a magyarokat a szerbek történelmi ellenségé­nek állítják be, mint akik részt vesznek a szerb nép elleni nagy összeesküvésben." Ez a nyomás már magyarok ezreit késztette arra, hogy elmeneküljenek, fő­ként Magyarországra: legalább 25 ezren mentek el, de - teszi hozzá - sokkal többen is lehet­nek, mert a pontos adatok nem ismertek. A pszichológiai hadviselésen kívül a magyar fiatalok kénv­­szerbesorozasa is súlyos kérdés, a szövetségi hadseregbe kerül­nek, s ez olyan gyakorlat, ami félelemmel tölti el a magyarokat: .Hallani sem akarunk a délszláv népek közötti konfliktusról, mert ahhoz semmi közünk. Már 43 vajdasági magyar esett el, s kétszázat eltűntnek nyilvánítot­tak." Ágoston szerint ezek az ál­dozatok a szövetségi hadsereg katonáiként estek el Horvátor­szágban és Boszniában. Elismeri, hogy a szövetségi hadsereg már nem harcol Boszniában, de a há­ború kiszélesedhet. .Hisz nem azt mondta Csosz/csjugoszlável­­nök, hogy ha a szerbeket ismét megtámadják Krajinában, akkor Dalmáciába küldi a szövetségi hadsereget?" Ágoston azonban főként attól a tervtől fél, hogy 140 ezer szerb menekültet akarnak a Vajdaság­ban letelepíteni. Már van ott má­sik 140 ezer menekült, akik Hor­vátországból és Boszniából ér­keztek, de őket nem a vajdasági magyarok által is lakott terüle­tenhelyezték el: Ágoston szerint gyakran saját családtagjaiknál laknak. .Ezt a 140 ezer új mene­kültet mindenképpen magyarok lakta vidéken kell maja elhe­lyezni, s ha ez bekövetkezik, ak­kor az megváltoztatja a nemze­tiségi összetételt. Ánnak a 25 ezer magyarnak a házát, akik el­menekültek, most olyan szerbek lakják, akik a Vajdaságon kívül­ről jöttek. Ha ezt a tervet végre­hajtják, akkor megsemmisítik la­kótérségünket. A menekültek szerencsétlenségét nem szabad­na a kisebbségek nyomorával te­tézni." Belövés a hálószobába »A magyarokat megfélemlítik, s a módszerek magukért beszél­nek" - mondja Ágoston: terrori­zálják az embereket, esetenként kézigránátot dobnak a kertbe, zajos figyelmeztetésként arra, hogy inkább távozzanak el, vagy egyszerűen belőnek a hálószoba ablakán, éjszakánként pedig lö­völdöznek és tüzeket gyújtanak. ,Ez naponta megtörténik, szinte már hozzászoktunk." A hatósá­gok semmit sem tesznek, hiszen azok is szerbek. .Előfordul - mondja Ágoston -, hogy még a tetteseket is megtaláljuk, de so­hasem tartóztatják le őket. Egy évvel ezelőtt még ez másként volt. Most azonban az az általá­nos, hogy a rendőrség tudja, kik a tettesek, de mégsem tesz sem­mit. Vigyázz saját magadra, mondjuk az embereinknek Ez a mi jelszavunk." Á nacionalizmus robbanássze­rűen terjedt el: ez valami új a Vajdaságban. Amikor Slobodan Milosevics szerb elnök 1990-ben véget vetett a vajdasági autonó­miának, akkor azt nagyon sok vajdasági,szerb is sajnálta. Növi Sadban (Újvidéken), a Vajdaság fővárosában az 1990-es választá­sok során csak a vajdasági auto­nómia híveit választották meg. ,Ez mostanra alapvetően meg­változott: a decemberi választá­sokon az autonómia támogatói általános vereséget szenvedtek. A szerbek tömegesen Milose­­vicsre szavaztak, riválisa Panics, pedig a mi térségünkben csak a magyarok szavazatait kapta meg, a szerbek alig szavaztak rá." Elutasított párbeszéd A robbanásszerű nacionaliz­must jelentős részben a Boszni­ából és Horvátországból érke­zett szerb menekültek számlájá­ra írja. »A vajdasági szerbekkel jó viszonyban voltunk, ismertük egymás szokásait, sok vegyes há­zasság is volt. Amikor azonban kitört a háború, s megérkeztek a menekültek, mindenki radikali­­zálódott: azok a menekültek sokkal szélsőségesebbek, mint a vajdasági szerbek, ők határoz­zák meg a légkört, ők a hang­adók. A mérsékelt szerbeket na­gyon hamar árulóknak kiáltják ki, nem is hallgatnak már rájuk, pártjaikat decemberben elsöpör­ték." Most már a szerbek közül senki sincs, aki sajnálná az elve­szített autonómiát: az egyetlen párt, amely még a tartományi autonómia helyreállítását szor­galmazza, az enyém, azaz a VMDK - állítja Ágoston. A VMDK elnöke február 18-án levél formájában párbeszédet ajánlott fel Sainovics szerb mi­niszterelnöknek. Ágoston azon­ban nem nagyon reméli, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom