Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-13 / 8448. szám

Kritika 1993/4 13 szuverén, bogy felháborodjon az etikátlanságon. Ez a társaság etikailag nagyon magas szinten áll. Erre, amit mondtál, egyszerűen nem kerülhet sor. Abban igazad van, hogy a közönség nagy része a határokon belül él, tehát alkalmas lenne a Duna TV...- Természetesen nem kívántam kétségbe von­ni, hogy a kuratórium minden tagja jeles férfiú, csupán a garanciákat hiányolom. Az úri becsület­szavatokat nem lehet elég nagyra becsülni, de biztosan jobban aludnánk, ha jogi garanciák len­nének arra, hogy ez a fordulat ne állhasson be. Sajnálatos, hogy nem jött léue a médiatörvény. Egyébként a létre nem iötunédiatörvényt ez a ku­ratórium magára nézve érvényesnek tekinti. Már most. Nem használjuk ki a joghézagokat. Egyéb­ként pedig azáltal, hogy az MTV-ben is változás történt időközben a vezetői posztokon, a kormány bármikor kihasználhatná a lehetőségeit. Ha mind­ez igaz, és ha akarja. Nem is szólva arról, hogy a frekvenciák szétosztásakor, amely megelőzi majd a választásokat, támadhat a kormánynak huszonöt újabb szócsöve. De hogy visszaadjam a labdát, véleményem szerint a magyar sajtó - tömegét te­kintve - inkább az ellenzék hangja. Alig van kor­mánypárti lap. A többség az ellenzéké. Ugyanez érvényes az elektronikus sajtó politikai műsorai­nak nagyobbik részére is.- További bibije az ügynek, és kritikusai ezt is fölhánytorgatják, hogy a Duna TV költségvetésé­ről nem szavazott a parlament, és egy ilyen mé­retű költségvetési hiány esetében nem lenne me­gengedhető, hogy a kormány kétmilliárd forinttal támogassa meg a Duna TV-l. A kormány rendelkezik egy elkülönített alap­pal. A parlamentben nem vetették fel, hogy le­gyen erről is szavazás, az ellenzék nem követelte az ügy kivizsgálását. Ha hajlandók vagyunk fe­lülemelkedni a szűk látókörű, belpolitikai érdeke­ken, fölmerül a kérdés, hogy nem össznemzeti ügyről van-e szó, olyan ügyről, amely a határo­kon kívül élő magyarokat is érinti. Az ellenzék képviselői, akik hallathatták volna hangjukat az ügyben, nem szóltak egy szót sem.- Ennek nyilván számos oka lehet, ugyanis a televízióra szükség van, csak talán nem a frekven­ciamoratórium megszegésével, a médiatörvény előtt kell létrehozni. De tiltakozni ellene, leg­alábbis kétélű. Mindenesetre ha valóban össz­nemzeti ügyről van szó, akkor miért nem lehetett olyanokat is belevonni, akik nem a koalíció hívei? De rendben, tegyük túl magunkat ezen, és beszél­jünk inkább arról, kinek szól a Duna TV? A fele­ségem csak szatellitvideotékának hívja. Amióta csak nézem a műsort, el vagyok ragadtatva attól, hogy naponta milyen remek filmeket vetítenek. A legjobb filmklubokat megszégyenítő ízléssel válo­gatják ki a filmeket, csak nem vagyok benne biz­tos, hogy a már idézett székelyudvarhelyi paraszt­­ember akkor a legboldogabb, ha betakarításkor Bergman Úrvacsoráját nézheti. Ebben mi az összmagyar ügy? Vajon milyen nézőkép lebeg a műsor szerkesztőinek lelki szeme előtt? Egyálta­lán mitől televízió a Duna TV? Nem szegtük meg a moratóriumot, mert a Du­na TV nem földi frekvenciát basznál! Mi most a kísérleti szakaszban járunk. Ezt egyébként fel is tüntetjük a képernyőn. A néző azzal a szöveggel találkozik, hogy „Önök a Duna TV kísérleti adá­sát látják”. Egy nálunk nagyobb televíziós gya­korlattal rendelkező országban is legalább egy év szükséges egy tévé beindításához. Nekünk ez nem adatott meg. Technikailag olyan kezdetleges a felszereltségünk, hogy rengeteg műsorkészí­tésre vonatkozó ajánlatot nem tudunk elfogadni, mert nincs meg hozzá a lehetőségünk. Én egyéb­ként nem tiltakoznék ellene, ha lenne egy szatel­litvideotéka, de sajnos a világon nincs annyi jó film, hogy harminc évig megtölthetnénk vele a műsorunkat, ezenkívül a Duna TV nem is ezért jött létre. Ez a mostani egy átmeneti állapot, most állnak fel a szerkesztőségek. Ennek a tévének az a célja, hogy revitalizálja a régiót. A távlati cél egy olyan televízió, amely mindazokon a nyelve­ken sugároz, amelyeket ebben a térségben beszél­nek. De már a rövid távú tervekben is szerepel egy hírösszefoglaló a térség nyelvein. A híradó márciusban már igazi tévéhíradó lesz. És lesznek olyan műsorok is, amelyek a paraszt bácsiknak szóinak.- Milyen szerkesztőségeitek lesznek? Lesz egy hír- és aktuális szerkesztőség, egy közművelődési, egy szórakoztató és művészeti, valamint egy gazdasági szerkesztőség. De a szó­rakoztatás, távoktatás, hírszolgáltatás mellett nagy szerepet szánunk a jövőben is a filmnek. Szeretnénk eljutni oda, hogy a Duna TV a ma­gyar filmművészet mecénása legyen.- Amennyire tudom, máris történtek kísérletek erre, a Duna TV megtámogatta Bereményi Géza és Maár Gyula új filmjét.- Igen, erről én is értesültem, a Duna TV tizenkétmillió forinttal járult hozzá ezekhez a filmekhez.- A műsort nézve, két film és egy bájosan kezdő bemondónő között fel-fellűnnek az MTV régi műsorai. Milyen a kapcsolatotok a Magyar Televízióval? A vezetőváltásig rossz volt. Megpróbál­tunk kapcsolatot teremteni Hankiss Elemérrel, aki azonban elzárkózott az azonnali együttmű­ködés elől. Nem zárta ki a későbbi, a távlati együttműködés lehetőségét. Karácsony előtt kér­tünk tőlük nagy óraszámú műsort, de ettől mere­ven elzárkóztak. Ennek nyilván politikai okai is voltak, mi akkor magunk kényszerültünk megcsi­nálni a műsort, azóta változó, hogy éppen milyen a viszonyunk. Hol megkapjuk, amit kérünk, hol nem. Nahlik alelnök úr legutóbb személyesen utasította el a kérésünket, mondván, hogy nem adhat helyt a soron kívüli kéréseknek. Informáli­san nem működik a kapcsolattartás, formálisan pedig lassú. De a két téyé kapcsolatának érdekes új vonása, nem tudom, feltűnt-e neked, a műsoru­kon egy sor olyan filmet találtunk, amelyeket mi kértünk tőlük. Pozitív reakciónak tartjuk, hogy az MTV műsorára hat a Duna TV műsorpolitikája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom