Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-07 / 8446. szám
A hatalom provokálja a romániai magyarokat Tokay György, az RMDSZ frakcióvezetője az újabb feszültségekről Heves vita alakult ki az elmúlt hét végén Nagyváradon megtartott RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentése körül. E szerint Romániában „csendes etnikai tisztogatás folyik a magyar kisebbség ellen". Tokay György, az RMDSZ egyik vezetője, a román nemzetgyűlés képviselője kolozsvári tudósitónknak ezt, valamint a Hargita és Kovászna megyei prefektusok ügyével kapcsolatos fejleményeket ismertette.- Az SZKT-nak lényeges stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia. Azzal, hogyan óhajt az erdélyi magyarság politizálni? Szekértáborban, szövetségesek nélkül, egyedül, valamiféle sérelmi politikát folytatva, vagy pedig szövetségesekkel együtt harcolva a demokratizálódásért és a nemzetiségi, illetve a magyar jogokért. Ezen kell vitatkoznunk, és nem azon, hogy szerencsés vagy szerencsétlen volt egy kifejezés használata itt vagy ott. Ilyesmire kár időt vesztegetnünk. Az erdélyi magyarságnak stratégiailag és taktikailag egyaránt a szövetségi politika az érdeke, mert csak igy tudja céljait megvalósítani. A másik kérdésnek, némi személyes vetülete volt. Tőkés püspök úrra vonatkozott, akiben én integráló, s nem pedig polarizáló elnököt látok. Úgy tartom, helytelen minden olyan vita, amely az erdélyi 'magyarságot, az RMDSZ-t, vagy 4f>pen az SZKT-t két táborra osztaná: a radikális vonalat szorgalmazókéra, illetve a mérsékelt szövetségi politikát óhajtok táborára. A püspök úrnak, mint nagy forradalmárnak, az erdélyi magyarság egyik szimbólumának, integráló erőként kellene a kettő között megmaradnia. Ebben látom én a jövőt.- ön szerint „szerencsésnek" vagy pedig „szerencsétlennek”, igaznak vagy igaztalannak mondható az a kijelentés, hogy Romániában létezik etnikai tisztogatás?- Szerintem akkor és ott, ahol elhangzott ez a meghatározás, a szóhasználat szerencsétlen volt. Parlamenti beszédemben is aláhúztam, hogy Romániában még nem beszélhetünk a szó „bosznia-hercegovinál értelmében” vett etnikai tisztogatásról. Ezzel a pontosítással Tőkés úr is egyetértett, és maga is úgy találta, hogy jobb lenne valamiféle etnikai tisztogatásról beszélni. Ez igy is került be az SZKT dokumentumába. Figyelembe véve az elmúlt hetven esztendő történelmét, joggal,elmondható, hogy itt egy egész földrajzi területet valamiféle tisztogatás alá vetettek. Ha nem is olyan eszközökkel, amelyeket most Bosznia-Hercegovinában használnak.- Székelyföld különböző városaiban tiltakozó megmozdulásokat rendeznek amiatt, hogy a túlnyomórészt magyarok lakta Hargita és Kovászna megyékben román prefektusokat neveztek ki. Mit lehet remélni ebben az ügyben?- A kilátásokról most még nem beszélhetünk. Úgy találom, hogy az a tény, amely a hargitai és kovásznai RMDSZ által meghirdetett polgári engedetlenségi mozgalmat kiváltotta- provokáció. Az országon belüli etnikai feszültségek növelése a lehető legostobább módja annak, hogy az ország reális gondjairól eltereljék a figyelmet. Felmerül a kérdés: melyik félnek fűződik érdeke ahhoz, hogy ezek a feszültségek éleződjenek? A súlyos gazdasági krízis miatt, egyedül a hatalomnak lehet érdeke. A helyi RMDSZ szervezetek önállóan döntenek a tiltakozás mikéntjéről. Ebben egyetlen korlátozás van: soha senki sehol ne kövessen el erőszakos cselekményeket. Ezt hangsúlyozni kell, hiszen a hatalom naponta provokál. Olyan cikkek is jelentek meg a sajtóban, misze- Hnt Tőkés püspök fegyvert kér az erdélyi magyaroknak. Holott a püspök úr clevelandi nyilatkozatának a lényege az, hogy a polgárháborúra nem törhet ki, mert ehhez két fegyveres fél szükséges, és itt magyarok ki vannak szolgáltatva, nekik fegyverük nincs. Ezt a román televízió legutóbbi Pro patria című katonai műsorában úgy találták, hogy Tőkés püspök fegyvereket kért a magyaroknak. Nyilvánvaló tehát a provokációs szándék. Ezzel szemben erőszakmentesen, de határozottan kell fellépni, igazságunk tudatában. Remélni merészelem - talán túl optimistának tűnök -, hogy a kormány végül megtalálja azt a megoldást, amellyel az erdélyi magyarságnak bebizonyítja, hogy nem másodrangú állampolgárok, hogy az etnikai kérdés békés úton megoldható, és az állami közigazgatásban, az igazságszolgáltatás keretében a romániai magyarságnak számarányunknak megfelelő helyen biztosítanak. Tibori Szabó Zoltán to oo Népszabadság, 1993.ápr.2.
