Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-18 / 8433. szám

Magyar Hírlap, 1993.márc.13. 13 szándékait a világgal. Csehország, Szlovákia és Románia — nem ered­ménytelenül — óriási összegeket költ arra, hogy méltóképpen repre­zentáljon. Ha nem adunk elég infor­mációt magunkról, ha nem mérjük fel, hogy a magyar tudomány és a magyar kultúra mekkora hatású ajánlólevél lehet, akkor lesznek a vi­lágnak részei, ahol az emberek az előítéleteiknek engedelmeskednek Magyarországgal kapcsolatban. Ezek az előítéletek — két világhábo­rúban is a vesztesek oldalán álltunk — nem lesznek kedvezőek ránk néz­ve. Egyik legfontosabb teendő a kül­földi magyar missziók munkáját job­ban összehangolni, ebben pedig nagy a szerepe a magyar nagykövet­ségeknek és a hála Istennek végre szaporodó magyar intézeteknek. Az utóbbiak — némi túlzással — az előző rendszer kémeinek és államvé-' delmiseinek ingyenes szállodái vol­tak. Az intézeteket az eredeti, Kle­­belsberg-féle felépítésnek megfele­lően vissza kell adni azoknak, akiket illet. Mindez az új nemzedékek igé­nyes kineveléséhez is nélkülözhetet­len. Óriási feladatok előtt állunk, de a jelen is azt mutatja: a nagyhatal­mak, a nagyvilág számára meggyőző a magyar külpolitika racionalitása. Ezt bizonyítja, hogy a külföldi be­fektetések nem egy országból érkez­nek Magyarországra. Mennyit féltet­tek bennünket attól, hogy a valami­kori egyoldalú szovjet függést most majd az egyoldalú német függés váltja fel! Ma én a meglévőnél jóval több német tőkét is el tudnék képzel­ni Magyarországon. — Többen hangoztatják. Magyar­­ország sok tekintetben elvesztette ko­rábbi súlyát Németország számára. Elfogadja ezt a megállapítást? — Szó sincs róla. A fejlett Nyuga­­* tot a Kelettel — ezen belül főként a volt Szovjetunióval — összekötő szerep azonban kétségkívül csök­kent. A tőke nem szívesen megy oda, ahol a szomszédban lövöldöznek. A volt Jugoszlávia népeinek drámája számunkra is több szempontból tra­gédia. Hogy a sok közül most csak egyet említsek: a háború miatt sok százmillió dollár értékű a kiesés Ma­gyarországon a kétoldalú kereskede­lem hiánya, az embargó, a rendezet­len számlák és az elmaradt beruházá­sok miatt. Magyarországnak folya­matosan meg kell győznie a külföldi tőkét arról, hogy nemcsak politikai értelemben s gazdasági szándékait te­kintve stabil, hanem környezetét ille­tően is. Hogy az itt befektetett összeg nem veszélyeztetett pénz, azt nem fogja elnyelni valamilyen háború. A magyar—német kapcsolatokban je-1 lentkezik annak hatása, hogy a német tőke természetes módon mindenek­előtt az új tartományokban próbál meg valamilyen csodát véghezvinni. A geográfia azt is indokolja, hogy a j német tőke nagy erővel jelentkezik Csehországban, ahol — nem utolsó­| sorban a háború után elüldözött szu­­détanémetek miatt — óriásiak az ipa­ri hagyományok. Tehát nem állítom, hogy a tőkebefektetéseket tekintve nincsenek konkurenseink Európában. A magyar—bajor, illetve a magyar— baden-Württemberg! vegyesbizottság elnökeként is úgy Játom, hogy az együttműködés lehetőségeit talán már a közeli jövőben az eddigieknél jobban ki lehet használni. Németor­szág e déli részében rengeteg nagy­követünk van. Közéjük tartoznak azok a baden-württembergi svábok, akiknek szüleit, nagyszüleit a kitele­pítések során fájdalmas sérelmek ér­ték. de az újabb nemzedék már egyre többször vissza-visszanéz a magyar föld felé. ahol ősei kétszáz éven ke­resztül éltek. Bajorországban a legje­lentősebb az a Magyarországról el­származott réteg, amelyet nem lehet már emigrációnak nevezni, s amely nemcsak nagy létszámú, hanem te­vékeny is. Gondoljunk csak a Fe­­renczy Média élén álló, befolyásos Josef von Ferenczyre, akinek kezde­ményezése nyomán Bonnban meg­született a nemzetek közötti párbe­széd sokat ígérő új fóruma, az Euro­pa Dialog. Ahhoz, hogy munkájába minél hatásosabban bekapcsolód­junk, tanulmányozzuk az Europa Dialog eddigi tevékenységét és mű­ködésének várható jövőjét. A jövő­ben Németország és Magyarország között is minden lehetséges szálat össze akarunk kötni. — Kanadából, az Amerikai Egye­sült Államokból két-három éve üzleti szándékokat hirdetsz sokan érkeztek Magyarországra. Körülnéztek, el­j utaztak, a legtöbbjükről soha nem ! hallottunk később. Vajon miért? — Őket elsősorban az érzelmeik hozták ide és az érdekeik tartják tá­vol. Új hazájuk gazdaságában, keres­kedelmében és pénzvilágában keve­sebb kockázatot vállalva is megáll­ják a helyüket, nálunk pedig feladják j a küzdelmet, ha nem találják meg rögtön az érdeklődésüknek és az ér­dekeiknek megfelelő befektetési le­hetőségeket. Arra számítok, hogy is­mét visszatérnek, akik korábban már jártak itt, sőt újabbak is érkeznek. Magyarország kívánatossá válhat minden külföldi és külföldi magyar befektető számára. —Egyesek szerint nagy a veszé­lye annak, hogy az országgyűlési vá­lasztásokig, az 1994 tavaszáig hátra levő időben a magyarországi politi­kai erők energiája, ideje és figyelme javarészt a pártoskodásra megy el. Osztja ezt a: aggályt? — Vannak kétségeim, hogy mit kezdhetünk a kétharmados parla­­' menti többséget igénylő beteijesztett I törvényjavaslatokkal. A kormány­párti ötven-valahány százalékhoz hozzákerül-e az ellenzék részéről szükséges 10-15 százalék? Ha igen. az az ellenzék konstruktivitásának igazolása lesz. Sok párt azért indítja túl korán kampányát, mert úgy véli. csak így előzhet meg másokat bizo­nyos szólamok és közhelyek han­goztatásával. Ám ez normális or­szág. itt hisztériával nem lehet vá­lasztásokat nyerni. 1990 azt is meg­mutatta, hogy minél „forradalmibb" szövegeket enged meg magának egy párt, annál jobban visszaesik a nép­szerűsége — főként a mindent el­döntő két választási forduló között. Ebben az országban mindig a nyu­godt erő fogja megnyerni a választá­sokat. Ha az MDF újra a nyugodt erő pozíciójában lesz, kiválóak azn esélyei. A csodavárás ideje véget ért. Magyarország nem megváltást, ha­nem megoldásokat keres, így aztán nem a hordószónokok korszaka kö­vetkezik a magyar politikában. Az MDF választási kampányfőnökeként is mondhatom, mi józan és tényszerű küzdelmet óhajtunk folytatni, amely­ben a pártok legfőbb fegyverei a ki­munkált érvek lesznek. A társada­lommal végre olyan párbeszédre van szükség, amelyet egyelőre igazából egyetlen párt sem tart fenn. Esélyes­sé válik, aki először észbe kap..

Next

/
Oldalképek
Tartalom