Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Magyar Nemzet, 1993.jan.28. 58 ben: a svábok Mária Terézia idején történt betelepülésükkor olyan privilégiumokat kaptak, ami még a huszadik században is előnyösebb helyzetbe hozza őket a magyar parasztsággal szemben. Trianon előtt az erdélyi szászok is prívilégizált csoport voltak, sőt még a románok is, mivel bankokkal a regálból átutalt pénzen felvásároltak magyar földeket és románok számára nem piaci, hanem kedvező politikai áron parcellázták, hogy erősítsék a románság pozícióit Erdélyben. A Zétényi-Király B. kezdeményezés esetében lényegében ez jelenik meg, újra azzal kezdi, hogy felveszi a harcot a kisebbségek többletjogigénye ellen, ami oda vezet, hogy a „magyarság" részére követel többletjogokat, ami megvalósulása cselén már a kisebbségek jogegyenlőségének csorbulását jelenti. A magyarságot sértő megnyilvánulások nem azonos a magyarság megsértésével. A magyarságnak, mint szubjektumot nem alkotó közösségnek nincsen megsérhető személyisége. Nem rendelkezik egységes nemzet- j tudat-képpel és artikulált nacionalis- ■ ta ideológiával. A nagy igazságtevőknek, akik jogi kérdésekkel foglalkoznak, világosabban kellene tudatosítaniuk azt, hogy bizonyos állampolgári magatartások - melyeket egyébként egyetlen parlamenti párt sem sorol saját eszméi körébe - nem üldözhető bűncselekmények, hanem (esetleges hirdetésük) a szabadságjogokkal való élés körébe tartoznak. Joggal minősítette alkotmányellenesnek, a vallásszabadság megsértésének a Kisgazdapárt egy kilépett képviselője a Torgyán-kisgazdik programjának kitételét, amely harcot hirdetett az ateizmus ellen. Amikor Torgyán doktor ezt azzal indokolta, hogy pártjának jelszava: az „Isten, haza, család” értelemszerűen tartalmazza az ateizmus elleni harcot, feltehetően nem gondolta végig, hogy nehezen lehet néppárt egy párt, amely eleve lemond a nép akkora részéről, mint amekkora az ateisták és vallásilag közömbösek tábora. Nem engedik meg a szabadságjogok azt sem, hogy bármelyik politikai erő üldözendőnek nyilvánítsa a kozmopolitizmust, a pacifizmust, a szabadkőművességet vagy a polgári radikalizmust. Más a helyzet az antiszemitizmussal, amely eltérően a felsorolt eszmékkel maga a szabadságjogok korlátozásának programját tartalmazza. (Egy kisgazda képviselő nemrégiben egy Zétényiékéhez hasonló magyarságvédő szövegben azt is mondotta: vajon ki tudná meghatározni, hogy mi az antiszemitizmus. A magyarságvédelem ügyének előmozdítása végett kísérletet teszek rá: antiszemitának azaz egyed tekinthető, aki zsidó származású embertársa emberi fogyatékosságait összefüggésbe hozza annak származásával, miközben nem zsidó származású embertársa esetében annak személyes rossz jellemére gondol, minden csoportösszefüggés nélkül.) A magyarságvédelem úgy akar rendőri és hatalmi védelemben részesíteni egy ideológiát, ahogy azt egy szocialista eszmetanács tenné a szocialistaellenes megnyilvánulások esetében. Vagy pedig, ha egy liberális vérszövetség felszólítana mindenkit, hogy jelentsék be neki a liberalizmusellenes megnyilvánulásokat. A kezdeményezés mindenesetre nem javítja amúgy sem békés politikai légkörünket. Mindezért I részvéttel gondolunk Mikó Imre ! grófra, aki valóban Pilátus ebben a Crédóban. Szabó Miklós országgyűlési képviselő (SZDSZ)
