Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-05 / 8409. szám

Köztársaság, 1993.jan.29

Motivációhiány és okai

3. táblázat

Csehország és Szlovákia

Magyarország

Lengyelország

Szlovénia

Horvátország

%

%

7.

7o

7.

nem szándékozom idegen nyelvet tanulni

59

75

82

65

55

túl öreg/beteg

44

34

32

23

22

nincs rá szükség/nem fontos

1

28-19

9

nincs idő

29

27

40

11

27

nincs lehetőség

3

2

6-0

pénzhiány-6

3

7

15

nem érdekli

19-3-13

nincs tehetsége

5

2

4-2

nincs energiája (kedve)

3

4

29-nyelvismerete megfelelő

2

1

1

1

6

egyéb megjegyzések

8

6

0

6

3

jából pozitív a hatása, a szlovének beszélik a szerbet, a horvátok a szlovént, és így tovább.

A németajkú kisebbségek léte az 1945 utáni szudéta-német, sziléziai és magyarországi sváb kitelepítések után ugyan már csak nyomokban, de valószínűleg befolyásolja e három ország lakosainak német nyelvtudását.

Nyilván nem kitörölhető a nyelvi-kulturális tudatból az Osztrák-Magyar Monarchia

történelmi hatása sem, de a jelenleg aktív korú lakossági csoportok életére valamennyi országban leginkább az elmúlt több mint négy évtized gazdasági, kulturális, oktatási stb. politikája nyomta rá bélyegét.

Szembetűnő az a szellemi tőkegyarapodás - mint a lakosság német, angol vagy olasz nyelvtudása mutatja -, ami az egykori jugoszláv gazdaságpolitika nagyobb szabadságfokára. elsősorban az utazás és munkavállalás jogára vezethető vissza.

Enyhe optimizmusra jogosítanak fel a magyarországi válaszok, melyek a nyelvtanulási tervekre utalnak; a gazdasági, politikai változások által lehetővé tett, s egyben kikényszerített kulturális attitűdváltást dokumentálják (1. grafikon).

Eszerint a magas beosztású szakhivatalnokok mellett vállalkozók és szakmunkások is tervezik - a lakossági átlagot meghaladó mértékben - idegen nyelv elsajátítását. ■