Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-15 / 8242. szám
Magyar Hírlap, 1992.ápr.13. y i Iliescu ellentmondásosnak tartja a magyar Románia-politikát „Moldova román terület” MTI ------------------------ -------------- nek többségben, Iliescu szerint 40 Román területnek nevezte Moldovát Ion Iliescu, melynek „közös a jövője Romániával”. A román államfő éles kirohanást intézett a Dnyeszteren túli terület ügyeibe történő állítólagos orosz beavatkozás ellen az Athénban zajló Mediterrán Fórumon, követelve a Moldovában állomásozó FÁK-haderő azonnali kivonását. Kétségbe vonta az oroszok és a kozákok jogát a transznisztriai szerepvállalásra, azt állítva, hogy az elszakadni kívánó terület lakosságának csupán kicsiny kisebbségét teszik ki az oroszok. A román államfő adatai szerint a terület lakosságának 23 százaléka orosz ajkú, míg 28 százaléka ukrán. Igaz, a románok sincseszázalékos az arányuk. Sajtóértekezletén Iliescu foglalkozott a magyar—román viszonynyal is. Véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatok javításának mindkét részről kinyilvánított közös óhaja és egyes magyar hivatalos személyiségek nyilatkozatai között eltérés mutatkozik. A kérdés az, miért beszélnek egyrészt a trianoni szerződésről mint igazságtalan szerződésről, amikor másrészt azt állítják, hogy Magyarország a kapcsolatok javítását kívánja, nincsenek területi követelései vagy rejtett határmódosítási gondolatai. A történészek vitatkozhatnak Trianonról, de ha a politikusok emlegetik, akkor saját •Folytatása a 3. oldalon • Folytatás az I. oldalról állításukkal, a kapcsolatok javításának szándékával kerülnek ellentmondásba — tette hozzá a román elnök. Iliescu szerint veszélyes a mai nemzetközi életben, ha egy állam — mint Magyarország — azzal az igénnyel lép fel. hogy egy másik államban élő kisebbség védelmezője legyen. A nemzetközi jognak az államok szuverenitására, valamint az államok és állampolgáraik közötti viszonyra vonatkozó elveihez kell igazodni. Nincs a világon olyan ország, ahol ne lennének nemzeti kisebbségek. Ezek azonban az illető ország állampolgárai, s minden államnak saját belügye, miként szabályozza kapcsolatait állampolgáraival — hangoztatta a román államfő, aki egyébként találkozott Athénban Csóti Györggyal, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökével. Iliescu Macedónia és Bosznia- Hercegovina bukaresti elismerését firtató kérdésre adott válaszából az derült ki, hogy Románia egyelőre kivár az ügyben. Az államfő szavai szerint Romániának fenntartásai vannak ezen új államok elismerésével szemben, mivel a dezintegrációs folyamatot negatívnak tekinti, s nemcsak Jugoszláviában. A valós helyzet fényében azonban fontolóra kell venni Macedónia és Bosznia elismerését, a sietség azonban nem tanácsos, figyelembe kell venni Szerbia és Görögország, s más államok álláspontját is.
