Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-23 / 8123. szám

168 Óra, 1991.szept.17. Oil Börtönvilág Magyarországon A halálraítélt véleménye ü *03c ■*—> u> :0 •4—* I Nc/3 cd < A közelmúltban jelent meg itthon is, legálisan, Fehér­­váry István Börtönrilág Magyarországon című köny­ve, amely az 1945 utáni politikai megtorlások áldoza­tainak állít emléket A hitleri KZ-k, a sztálini gula­­gok módszereinek átvételére, sajnos, nálunk is mindig akadt várbíró, foglár, hóhér. A könyvről egy érintett, az 56 után halálra ítélt, majd ennek az ítéletnek életfogytiglanná változtatása után évekig raboskodó Mécs Imre - jelenleg az SZDSZ parlamenti képvise­lője - mondta el véleményét Ocsovai Gábornak. I- Bármekkora anyagot ölel fel ez a kötet, a hiányra is figyelmeztet. Arra. hogy mi minden ment veszendőbe, mi mindent tüntet­tek el a bűnösök, és mi mindenről nem be­szélnek a börtönpoklot megjárt emberek sem. Vajon azért hallgatnak, mert el akar­ják az egészet felejteni, vagy azért, mert még mindig félnek?- Vagy hat-nyolc évvel ezelőtt vettem kézbe ezt a könyvet, még a szamizdatos időkben jutott el illegálisan Magyarországra. Nagyon örültem ennek a hiánypótló kötetnek, noha sok információm volt ebből az időszakból. Már csak azért is, mert nagybátyám. Mécs László, a költő abban az érintett években ülte börtönbüntetését. 56-ban váltottuk egymást. Csak pár hónapig volt szabadon ő is meg én is, mert engem 57-ben tartóztattak le. Az 56 utáni megtorlásokat személyesen is végigéltem. A börtönben pedig mi, új rabok találkoztunk azokkal, akiknek régi büntetését továbbra is végrehajtották, valamint olya­nokkal, akik részt vettek a forradalomban és már korábban is ültek. Voltak tehát ismere­teink. összehasonlíthattuk a két korszakot, de sok mindenről nem tudhattunk. Ilyen szem­pontból gondolatébresztő és impulzust adó ez a könyv, de még ez sem ad elegendőt. Úgy gondolom, kutatóinknak, történészeinknek, levéltárosainknak, különösen a fiatal szakem­bereknek rá kellett volna vetniük magukat erre a területre. Miért nem történt ez meg? Talán az lehet az oka. hogy a magyar társada­lomban. kivált az értelmiségben olyan ál­biztonságtudat. áltudat alakult ki. amely úgy tartja: az 56 előtti koncepciós politikai perek ügye rendeződött, hiszen azokat már Kádá­réit feltárták. Ez bizony nagyon hamis tudat, hiszen ezeknek a pereknek csak egy vékony szegmensét - és azt is csak a párt aktuális politikai szempontjainak figyelembevételével - vizsgálták. Vizsgálták a kommunisták, kisebb mértékben a szociáldemokraták ellen koholt pereket, de szóba sem kerültek a többi párt. azok tagjai, illetve az egyszerű emberek ellen indított perek. Elölről kell tehát kezdem ezt a munkát. Méghozzá a BM és a párttörténeti irattárak, a különböző levéltárak, illetve ma­gánszemélyek most föltáruló dokumentumai­nak szervezett kutatásával. így vegre teljesebb képet nyerhetnénk erről a szomorú korszakról. I- El i kötet ízért előlege lehet egy képzele­temben éló másiknak: olyan összehasonlító bő rtónroo oograü inak. amely tanúsítja, hogy ami itt, egy gyarmatbirodalom perem­vidéken szerveződött, az valójában nem volt más, mint kópiája, leányvállalata a Sztálin szervezte szovjet fegyház- és munkatábor­­birodalomnak.- Európa ezen régiójának történelme való­jában, sajnos, börtönök történelme. Ha tehát megvizsgáljuk Közép-Európa országainak huszadik századi bortönviszonyait, szinte meg tudjuk írni belőle ezen országok történel­mét. És nagyon szomorú dolog, hogy itt a politikának egyik legfontosabb eszközévé vált a börtön, a megtorlás, az akasztófa. Remél­jük. túljutunk ezen, reméljük, hogy most már ettől nem kell szorongani. Ám ha nem tárjuk fel világosan a múltunkat, nem tudunk belőle tanúim. Olyan társadalmi légkört kellene ki­alakítanunk. amely segítené a feltárást. Jelenleg a különböző Justitia-tervekkel, fe­­hérkönyv-ötletekkel meg egyebekkel sarokba szorítják azokat, akik elkövették a bűnöket, holott az volna a cél. hogy azok, akik az elnyomó hatalom emberei voltak, segítsenek hitelesen feltárni azt, ami történt. Ha azonban védekezésre - marásra, harapásra, karmolás­­ra - késztetjük őket, nem fog kiderülni az igazság. Segíthetne, ha jelentkeznének az egy­kori ávósok, hogy elmondják, valójában mi történt, hogyan történt. De erre csak akkor számíthatunk, ha a tanúskodóknak nem kell rettegniük attól, hogy emiatt börtönbe kerül­nek vagy tönkremennek. így ők is megköny­­nyebbüíhetnének, a tények is teljesebben nap­világra jutnának. Nagy társadalmi lelkiisme­­ret-vizseálatnak kellene lezajlania. I- A Febérvary-kötetnél jóval teljesebb, tá­gasabb és hitelesebb feldolgozásnak azoo­­ban akadálya, hogy aki ilyen munkába bele­fog, annak javarészt személyes, szóbeli val­lomásokat kell mérlegre tennie. Vagyis ren­geteg tévedést, tudatos ferdítést hazugsá­got Ö nmen test is. Vas-e így egyáltalán ese­tve a fomskn tikáruk ?- Ez a veszély valóban fennáll. Szinte nem lehet lábjegyzetek nélkül korabeli dokumen­tumokat közölni. És visszaemlékezeseket sem lehet végigolvastatni mai fiatalokkal anélkül, hogy ne kellene megmagyarázni ezeknek úgy­szólván minden sorát. Énnek ellenére ebből a rengeteg információból, megfelelő forraskmi­­kával és érzékenységgel, történészek ki tudják hámozni az igazság vázát. I- A kutatómunkát de meg inkább az érté­kelést rostálást az aranyérzék társadalmi zavarai Debezttik. Az Andrassy út 60. épüle­tén látható emléktábla például csak egy meghurcoltál említ És két olyan pribék ne­ve is szerepel ugyanott akinek a nevet számra sem veszem. S aligha érdemlik meg, hogy nevük - akármilyen minősítessél - az emléktáblán szerepeljen. Ez a példa is jelzi, bogy időszakunk - a maga súlyos egy eb gondjai közepette - valóban nem tud mit kezdeni sem az 56 előtti, sem. sajnos, az 56 utáni börtöovilággaL- A magyar társadalom 1945 után egy sor kérdést nem rendezett, elfojtott. így'mind több fekély és gennyes tályog keletkezett. Ezek gyógyítása, felvágása nem késlekedhet. Olyan nagy mértékben torzul így a magyar társadalom szemlélete, hogy amíg ez meg nem történik, nem alakulhatnak ki valódi és ará­nyos értékrendek. Bízunk azért abban, hogy a magyar társadalomnak ez a jobbra csúszása meg fog állni, és olyan nyugalmi állapot jön létre, amelyben az értékek is kitisztulnak. Most még számos elintézetlen dolgunk van a zsidókkal, a svábokkal, a szlovákokkal és Így tovább. Befizetetjen csekkjei vannak a magyar társadalomnak. És nem elsősorban anyagi, ha­nem főként szellemi-érzelmi elégtételre'lenne szükség. Százezrek kései elégtételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom