Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
30 000 + 14 000 FORINT = A FENNMARADÁSSAL? Pesti Hírlap 1991. Április 25. 51 A Magyarországon elő nemzetiségek óvodai és iskolai oktatásának rovata azon ritka kivételek egyike volt a költségvetés parlamenti vitája során, amely összegét kiegészítették a képviselők. A nemzetiségi óvodák gyerekenként 5000, az általános iskolák az egyébként járó 30 000 forintos fejkvótájukhoz 14 000 forint céltámogatást kaptak. S hogy ez mire, milyen fejlesztésekre elég...? V. PAIZS GÄIÖR Hazánkban 295 nemzetiségi nvi működik. Ezek közül ti- 7.enöth<>n csak az adott nemzetiség nyelvét használják. A többiben 198G-ig naponta 20—30 percben oktatták az anyanyelvet, azóta fokozatosan általánossá vélt a heti két, úgynevezett nemzetiségi nap nv'i'lnr(á<ai. Az általános iskolák három csoportra oszthatók. Mivel erősen csökkent a család nyelvátörökítő szerepe, a magyar tannyelvűként működő iskolák döntő zömében, pontosabban '301-ben, idegen nyelvként oktatják a településen n magyar mellett beszélt nyelvet. Ennek óraszámátaz orosz nyelv kiiktatásából származó idővel n legtöbb helyen heti 5-6 órára bővítették. A kétnyelvű iskolákban jellemzően a környezetismeretet, éneket, a történelmet és a földrajzot tanítják az adott nemzetiség szaván; miközben egyes szakkifejezéseket magyarul is megkap a diák. A legtöbb kétnyelvű iskolával, 31-gyel a magyarországi nemetek rendelkeznek. A hálózat bővítése ellen szól, hogy' a kétnyelvűség erőltetése bizonyos értelemben félnyelvűséget szül. Eldöntendő kérdés; fejlesszük hát inkább a „tiszta” nemzetiségi iskolákat? Utóbbiakból különben 18 általános iskola és 8 középiskola működik. Az alsótagozatosok termeiből e helyeken jóformán csak szünetekben hallatszik magyar szó. Felsőben az osztályfőnöki foglalkozásokat és a társadalomtudományi órákat tartják a maguk nyelvén. A természettudományiakat nem. A matek sok magyar tanulónak is a mumusa, el lehet képzelni, milyen nehéz lehet, mondjuk, románul vagy' szlovákul levezetni Thalész tételét! Végül is bevágható lenne, csakhogy egy nemzetiségi gimnáziumban érettségiző fiatal továbbtanulásának perspektívája igencsak egyirányú. Igazán tanítónak, tanárnak pályázhat sikerrel, csakhogy a hazai pedagógusképző intézményeknek jobbára nem volt módjuk az utóbbi években szlovákul, németül matematika—fizika szakosokat képezni. Ösztöndíjakkal, részképzésekkel az anya- és nyelvnemzetek ebben tudnának igazán segítséget nyújtani. Aki nem nyelvének középiskolájában tanul tovább, hátrányba kerül. Nincsen nemzetiségi szakmunkásképző vagy — az óvónőik kivételével — szakközépiskola. Mária Terézia azon rendelete is a feledés homályába került, amelyben a királyné minden két falu kötelességének tette, anyanyelvükön képezzenek ki egy-egy bábát. — Az én álmom, hogy minden nemzetiségi faluban legyen egy szlovákul tudó pék, a sváb vidékeken a borbély németül fogadja vendégét? Talán nem az — mondja hangosan gondolkodva Töttősy Istvánná dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti kisebbségi főosztályának vezetője. — A Hnrvát olvasására z pécsi Iskolában. Bolla Anlca tanítónő elsősei — az Iskola vezetésének szándéka szerint — felsötagozathan a szaktárgyakat Is horvátul fogják tanulni SZLOVÁKUL NEHEZ A MATEMATIKA
