Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)
1991-03-11 / 8000. szám
Népszabadság 1991. március 6 UNGVÁRON, 72 ÉV UTÁN A kisebbségek létérdeke a demokrácia Az őt országiban szétszórt és az egész világon szétszóródott határon túli magyarság képviselői — közel 500-an — hetvenkét év ntán először találkozhattak. Az ungvári konferencia elme is sokatmondó: a Kárpát-medence magyarsága a XX. század végén. A gondolat és kivitelezése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), valamint a terület vezetősége, az ukrán és rutén érdekvédelmi szervezetek érdeme. Az ünnepi gyűlésen Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke kiemelte: két év alatt a szervezet meghatározó tényezője lett a vidék kulturális és politikai életének. A többségi nemzettel kapcsolatos politikai hitvallását így fogalmazta meg: egy kisebbségi nemzetnek létérdeke, , hogy a többségi nemzetnél ■ ■ - 1 —— almásának lehetőségét ígéri. A közelgő század- és ezredfordulón a magyarság ugyanis csak akkor tud kijutni abból a történelmi válságból, ahová a diktatúrák évtizedei taszították, és akkor fog felzárkózni Európa népeihez, ha nemzetként ismét .önmagára ismer, és szellemi, erkölcsi egysegével lesz úrrá állami széttagoltságán, belső megoszlásán. — Ez a szellemi-erkölcsi egység nem irányul mások ellen, sőt inkább Közép-Európa önmagára eszmélésének is hatékony eszköze lehet. A magyarság csak felemelt fejjel, saját értékeire találva lehet társa, szövetségese a régió többi népének, és csak anyanyelvén, anyaayelvi kultúrája áltai vállalhat szerepet a szabad nemzetek európai közösségében. Éppen ezért: találkozóinkra várjuk a szomszédos népek képviselőit, és a kölcsönösség jegyében mi is örömmel veszünk részt összejöveteleiken. A történelem kihívásaira együtt és közösen kell válaszolnunk. — Kívánjuk, hogy az ungvári találkozó hasonló tanácskozások sorát Indítsa meg. Az ilyen találkozókon valósulhat meg nemzetünk szellemi egysége, s kerül közelebb hozzánk a haza, amely Illyés Gyula szavaival: Fölöttünk, a magasban van, de amelyek íti a Kárpát-medencében és közöttünk : a szellem emberei között kell látható testet öltenie. rend és demokrácia uralkodjon. A konferencia részvevőit levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, személyesen pedig a Magyarok Világszövetsége elnöke, az RMDSZ, az Együttélés, a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a vajdasági, a szlovéniai, a lembergi, a kazahsztáni, az észtországi és több más magyar kisebbségi szervezet, valamint a nyugati magyarság képviselői, összesen 22 országból érkeztek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség választmányi ülésén való részvétele miatt Király Károly csak a konferencia végére érkezett. Elszo-morító diagnózist adott a romániai magyarság jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel arra, hogy a román törvényhozásban megismételt szavazással kersztülhajszolták az egységes nemzetállam tételét. A szenátus alelnökének sommás véleménye: ma, egy évvel a marosvásárhelyi pogromok után, már nem' bottal, hanem politikai eszközökkel verik a magyarságot és a többi romániai nemzeti kisebbséget. Befejezésül a tanácskozás részvevői közfelkiáltással elfogadták az Ungvári Felhívást. >r V Kincses Előd A felhívás — Mi. magyar értelmiségiek: .laiiaiok. mérnökük, Jógászok. írók. tudományos kutatók, akik közel btvenen részt vettünk ingvaron A kárpát-medencei magyarság XX. szazad végi helyzetéről es feladatairól renöezcti konferencián, o' Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére most létrehozott fórumot egy hosszan tartó eszmecsere és a közös munka kezdetének szeretnénk tekinteni. Egyszersmind jelképes eseménynek, amely nemzeti egységünk helyre-
