Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-11 / 8000. szám

A horvát elnök újabb etnikai villongásoktól tart

Belgrádból Jelenti az MTI: A jugoszláv államelnökség hétfőn ismét foglalkozott a pakraci eseményekkel, és a helyszínre küldte az elnökség két tagját, Bogies Bogicsevicset és Nenad Bucsint, akik Stipe Mesic alelnökkel közösen figyelemmel kísérik majd az elnökségi határozatok végrehajtását.

Az elnökség által szombat éjszaka megszabott 24. órás határidő már lejárt, de még mindig Pakracban tartózkodik a horvát rendőri alakulatok egy része, a hadsereg páncélosai pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a Pakracba vezető utakat. A horvátországi kisvárosban — ahol szombaton összetűzés robbant ki a horvát rendőrök és a helyi szerb lakosok között — hétfőre érezhetően csökkent a feszültség, kinyitottak a boltok, a tanítás azonban szünetel.

Franjo Tudjman horvát elnök az eseményeket „a horvátországi és általában a jugoszláviai demokrácia megdöntésére készített forgatókönyv részének” nevezte. Kijelentettej hogy tavaly augusztus óta szakadatlanul kísérleteznek egy nagyobb etnikai konfliktus kirobbantásával. Nem zárta ki, hogy

újabb hasonló esetek lesznek, de meggyőződését fejezte ki, hogy végül győzni fognak a demokratikus erők.

Horvátországban egyébként nagyarányú kormányalakítást hajtottak végre. <A leváltások nem érintették a két „usztasának” minősített minisztert, Martin Spegelj hadügyminisztert és Josip Boljkovac belügyminisztert, akiknek felélősségre vonását a hadsereg erőteljesen sürgeti. Martin Spegelj ellen a katonai ügyész bűnvádi feljelentést is tett, „fegyveres lázadással” vádolva a minisztert.)

Az átalakítás során a gazdasági tárcák élén történtek személycserék. Leváltották az építőipari, a munkaügyi, a környezetvédelmi, az ipari és a tájékoztatási minisztert, a fejlesztési alap igazgatóját, a belügyminiszter-helyettest, s új vezetők kerültek a horvát távirati iroda és a zágrábi RTV élére is. Franjo Tudjman egy kérdésre válaszolva közölte, hogy az érintetteket a minisztériumokban észlelhető „erkölcstelenség” miatt menesztik. Nem részletezte, hogy milyen jellegű erkölcstelenségről van szó, de valószínűsíthetően anyagi visszaélések történtek.

Az újvidéki rádió hétfőtől kezdve est és kora reggel csak' az ultrarövidhullámon sugároz magyar nyelvű adásokat, mivel az eddigi középhullámsávot átveszi a szerb program.

Az intézkedés súlyosan érinti a magyar nyelvű program hallhatóságát.

Horvátországban, Magyarországon és Romániában az URH- programot nemigen lehet fogni, és állítólag a Vajdaság egyes körzeteiben is gondot okoz a vétel.

A pakraci események miatt mintegy százötven menekült érkezett a szlavóniai falvakból Apatinba, ahol a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom szervezi befogadásukat. Többségükben asszonyokról és gyermekekről van szó.

Eszéken a helyi képviselőtestület a rémhírek gyors terjedésével foglalkozott. A környező falvakban ismeretlen személyek ugyanis azt híresztelik, hogy horvát rendőri alakulatok állnak bosszút a szerbeken, és utána a hadsereg tesz rendet. Az egyik faluban megjelent több autóbusz, hogy elszállítsa a menekülőket. /

Népszabadság, 1991.3.6.

Történelmi igazságtételt sürgetnek a vajdasági magyaro!

A Tanjug jugoszláv hírügynökség részletesen ismertette a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének memorandumát, amelyet Ágoston András adott át Strasbourgban az Európa Tanács politikai osztálya igazgatójának. Ez lényegében az első eset, amikor a jugoszláv hírszolgálati iroda minden kommentár nélkül és részletesen hírt ad a VMDK olyan lépéseiről is, amelyek az 1944—1945-ös magyar áldozatok ügyének kivizsgálására irányulnak.

A kilencpontos program kiemeli, hogy „a szerb alkotmány lerombolja az eddigi vajdasági autonómia lényeges elemeit, s ezért a VMDK szükségesnek tartja, hogy a területi elvvel szemben hozzák létre a személyi elven alapuló önkormányzatot”. A szervezet szorgalmazza: „tegyenek igazságot a vajdasági magyarok ellen 1944—1945-ben elkövetett népirtással kapcsolatban, mivel csak így lehet megszabadulni attól a bűntudattól, amelyet az egypárti államgépezet a vajdasági magyarságra kényszerített”. (A Vajdaságban a háborút követően sok ezer magyart minden bírósági ítélet nélkül a legkegyetlenebb módon kivégeztek, bosszúból az Üjvidéken és másutt elkövetett magyar bűntettekért.)

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége síkraszáll az anyanyelv használatának lehetőségéért — „az európai normáknak megfelelően”. Sürgeti a magyar névhasználat teljes szabadságát, magyar iskolák, bölcsődék, óvodák megnyitását és a Hungarológiai Intézet újjáalakítását. Szorgalmazza, hogy anyagilag és erkölcsileg kártalanítsák azokat a személyeket, akiket az utóbbi években azért ítéltek e mert harcot vívtak a kisebt ségi jogokért. Kérik az elkot zott vagyon visszaszolgáltaí; sát is a magyar szervezetei nek.

Az Európa Tanácshoz ki dött levélre — írja a VMI bejelentésére hivatkozva Tanjug — az szolgáltatott oki hogy a vajdasági magyars helyzete megalázó és tarth tatlan, s a magyarságnak s hasem volt joga arra Jugoszl .viában, hogy kifejezhesse sa. nemzeti érdekeit és igénve (MTI)