Hungarian Press Survey, 1991. március (8000-8013. szám)

1991-03-19 / 8006. szám

Banániái Magyar Szó, 1991. 3. 8.

TILTAKOZÁS

A Romániai Németek Demokratikus Fórumának az erdélyi szászok érdekeit képviselő regionális szervezete felháborodással szerzett tudomást a német és magyar nyelvű tévéadások megíelezéséról és a pártoknak fenntartott adások teljes eltörléséről.

Az RNDF a véleményszabadság korlátozásának s a nemzeti és politikai kisebbség szólásszabadsága elleni támadásnak tekinti ezt az intézkedést.

A demokrácia mindenekelőtt a nézetek sokaságát jelenti, toleranciát és készséget mások nézetének és meggyőződésének elfogadására, még ha számbeli kisebbségben vannak is.

De a demokrácia milyen megértési foka foglaltatik benne egy olyan döntésben, mely épp a demokratikus önkifejezés lehetőségeinek csökkentésével közvetlenül a nemzeti és politikai kisebbséget sújtja?

. Mekkora szavahihetőségre tarthat igényt I a demokratikus Nyugathoz való politikai és gazdasági felzárkózásra törekvő ország I politikai vezetése, ha az országhatárokon : belül megtűri a demokrácia lejáratását? Mekkora lehet a szavahihetősége a Televízió vezetőségének, amely olyan műszaki és gazdasági érvekkel indokolja az adásidő csökkentését, mint az elavult felszerelés kímélése, minthogy pénzalapok hiányában nincs lehetőség felújítására és kiegészítésére, ám ugyanakkor azt ígéri a német és a magyar lakosságnak, hogy a ; nekik szóló adások egy részét áthelyezi a kettes csatorna műsorára, hogy növeli a magyar nyelvű adás időtartamát, a kolozsvári helyi televízióban s ott német nyelvű adást is indít.

Az RTV vezetősége, noha belátja, hogy a kettes csatorna műsora a közeljövőben nem lesz fogható a magyarok és németek lakta vidékeken, elhallgatja, hogy ezek az adások ugyanazzal a „nem megfelelő'1 felszereléssel készülnek, és hjgy valószínűleg a kolozsvári stúdió műszaki felszerelése ugyanolyan hiányos és elavult, ami pedig a leendő német adást illeti, nem rendelkeznek a kellő személyzettel, s ezenfelül e stúdiónak az adásait éjfél után sugározzák, amikor a tévénézők alszanak, vagy pedig a reggeli órákban, amikor a gyermekek iskolába a szülők munkába mennek, a nagyszülők pedig az állami vagy a magánkézbe került boltok előtt állnak az árura váró „szocialista sorokban“.

Szerintünk tehát vitathatatlan tény, hogy bizonyos tévéműsorok megnyirbálása mögött nem műszaki vagy gazdasági okok állnak, hanem politikai motiváció.

A cél nyilvánvalóan a kommunikáció megnehezítése, ha nem éppen megszakitása a nemzeti kisebbségek közössegein belül, illetve a kisebbségek és a többségi lakosság között, valamint a politikai nézetek hordozói, kiváltképpen az ellenzékiek és a választók között.

Mindezen okokból erélyesen tiltakozunk a Televízió vezetősége által hozott intézkedések ellen.

AZ ERDÉLYI NÉMETEK DEMOKRATIKUS FÓRUMA

21

PAUL PHILIPPI képviselő:

„NEM ERDÉLY KISEBBSÉGEI JÖTTEK ROMÁNIÁBA, HANEM ROMÁNIA JÖTT EL HOZZÁJUK"

Mindenekelőtt be kell vallanom, hogy megrökönyödéssel hallgattam Rázván Theodorescu úr zárónyilatkozatát.

Megrökönyödéssel, mert ismerem és tlsrtelem Rázván Theodorescu urat mint történészt, és meglepnek érvei, melyekkel a vitazáróban leleplezte magát — önmagát és a műsorrövidítések mögött álló ideológiát.

Ekkor már nem volt szó gazdasági indítékokról, ezekkel szemben állást foglaltunk mi magunk, szóban és írásban, sót felajánlottuk segítségünket áthidalásukhoz.

Hadüzenet ez, nem annyira a kisebbségek, ellen, mint inkább Románia történelme és annak, mondhatnám, kivételes méltósága ellen.

Erdélyt és Bánságot, az ott élő kisebbségekkel, nem idegen területként foglalta el Románia, hanem átvette egész történelmükkel együtt és azzal az ígérettel, > hogy megőrzi történelmi vívmányaikat, j A szászok és svábok, a gyulafehérvári 1 ígéretekben bízva, önként csatlakoztak Romániához. Nem Erdély kisebbségei jöt- I tek Romániába, hanem Románia jött el hozzájuk.

Összehasonlítva más nemzeti államokkal, az Itteni sajátosságok részben történelmiek. Az erdélyi szászok 850 évvel ezelőtt jöttek, nem, mert ók akarták volna, hanem, mert hívták őket. 850 év majdnem kétszer annyi idő. mint ami azóta telt «I. hogy J7 első fehér ember Amerika földjére lépett. És ez idő alatt itt politikai szerepük is volt, nemcsak kulturális.

Ezek ».kiemelkedő hagyományok öröklődtek a Romániához való csatlakozáskor.

és Románia szavatolta: megengedi, hogy továbbra is e hagyományok szerint éljenek.

A kivételes sajátosságok, melyeket Romániának Európában fel kell mutatnia, igen tiszteletreméltó belépőkártyát jelenthetnek Európa szemében. Ha viszont megpróbálják a mai bevándorló államok szintjére süllyeszteni a kisebbségi kérdést, mintha a törökökhöz vagy a jugoszlávokhoz hasonlóan mi is munkát vállalni jönnénk, vagy így jöttünk volna Romániába, ez ellentmondásba kerül Románia kimagasló méltóságával, vélem én.

Akarunk-e előrehaladni, a XXI. század Európája felé?

Ha igen, akkor hazafias, román nemzeti megfontolásból gondjukat viseljük az országban élő kisebbségeknek.

Vagy vissza akarunk térni azoknak a régi ideológiáknak a szúette ládájához, amelyek megmételyezték a múlt század utolsó harmadát és a XX. század első harmadát?

Istennek hála. úgy látjuk, hogy az állam és az államvezetés elvben haladni akar.

Ám a „független Televízió mint hallottuk, a jelek szerint más ideológiát követ. és én szívből sajnálom tv.

Remelem, Rázván Theodorescu úrnak nem ez az utolsó szava ebben a kérdésben, és nemzettársaimhoz fordulva azt mondanám, ne engedjenek az ilyen nyilatkozatok keltette csüggedésnek. hanem — együtt azokkal a haladó erőkkel, amelyek. hála Istennek még léteznek Romániában — tekintsenek előre abban a reményben. hogy itt isi megvalósul egy jobb »arsadalmi ?»nd.