Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.
Kalotaszeg népesedési problémái 357 korreláció sem tökéletes. Különösen a Nádasmentén és a Kapus völgyében áll elég mostohán az elemi műveltség; Inaktelke szinte kirívóan alacsony műveltségi hányadosa mellett feltűnik az, hogy Bogártelke arányszáma jóformán alig javult. Az elemi műveltség hegycsúcsát Ketesd képviseli az apró Nádasdaróccal együtt és a 20 évvel azelőtt is az élcsoportban vezető, népesebb Mákófalvával. A jegyzetben közöljük a községek műveltség terén felállított sorrendjét.i® Ebből láthatjuk, hogy egyes esetekben feltűnő nagy eltolódások állottak be a sorrend tekintetében. Pl. míg 1910-ben Bogártelke a 31 község közül műveltség tekintetében a harmadik helyen állott, húsz évvel később a huszonkettedik helyre zuhant. Erre már alig van magyarázat. Kispetri a 14-ről a 23-ra esett vissza, Inaktelke a 18-ról a 26-ra. A nevezetek Kőrösfő is hanyatlott e rangsorban; a második helju*ől a tizedikre esett. Ellenben igen nagyot haladt Jákó- telke a 22-ről az 5-re, Magyarvista a 29-ről a 17-re és Nagykapus a 30-ról a 18-ik helyre. Közel ugyanannyit haladt Kalotaszentkirály és Zsobok is. Ezek a megingások és előretörések megérdemlik a figyelmet; a helyi szervek, valamint a tanfelügyelőség — ezen eredményeket a legújabb adatokkal is összevetve — a változások okait és jelentőségét kellőképpen méltathatják. ÉLET ÉS HALÁL A NEMEK ARÁNYÁRÓL, de különösen a kormegoszlásról mondottak mintegy előrevetették az árnyékát annak, amit a népesedési mozgalomról mondandók vagyunk. Ha nem állanának is rendelkezésre újabb népmozgalmi adatok, megállapíthatnék az életkor-eloszlás eredményeiből azt, hogy a kalotaszegi lakosság születési számában és arányában a környezeténél nagyobbfokú dekadencia állott be. Ez így is volt. Először lássuk, hogy mi volt a régmúltban, egy emberöltővel ezelőtt. 1901—1910 között — amiként ez a Magyar Statisztikai Közlemények 46. kötetéből történt községenkinti kiírások alapján megállapítható, — az évi átlagos születési és halálozási számok egyaránt nagyobbak voltak. Kalotaszeg eredményeit szembeállítottuk a kalotaszegi községeket magábafoglaló járások egyéb községeinek népmozgalmával; ezenfelül — az újabb népmozgalmi eredményeket összehasonlítandó — kiírtuk a mai Kolozs megye községeinek alckori születési és halálozási adatait. Az eredmények a következők: Kalotaszeg magyar többs. községeiben 1000 lélekre jutott 1901— élve születés halálozás 34.03 23.91 ~10 közt természetes szaporodás 10.12 „ román ,, 34,12 25.59 8.5S Kalotaszegen összesen A környező járások egyéb községeiben 34.04 38.66 24.10 26.65 9.94 12.01 A mai Kolozs megye nem községeiben kalotaszegi 39.15 26.45 12.70 Nem örvendezhettünk akkor sem Kalotaszeg népmozgalmán. De azt sem mondhatjuk, hogy a népmozgalmi mérleg vigasztalanul
