Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 6. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái II.
Kalotaszeg népesedési problémái 355 Irt és olvasott 100 7 éven felüli férfi n5 lakos közül 1930-ban Kalotaszeg magyar többségű községeiben Kalotaszeg román többségű községeiben Együtt A környezetet képviselő járások egryéb községeiben 80.9 67.7 79.5 55.1 75.7 63.2 74.3 39.8 78.3 65.4 76.9 47.5 Nemcsak klasszis, de klasszisok és évtizedek választják el a magyar Kalotaszeget a román környezettől. Nagy-Magyarországon az ími-olvasni tudók arányszáma éidizedenkint átlag 8—9®/o-al növekedett, (lassubbodó tendenciával); nyilvánvaló, hogy legalább 3 évtizedre kell becsülni azt az időt, amennyi alatt a román környezet analfabetizmusa a kalotaszegi községek 1930-as színvonalára apad. Nem kell azonban felednünk azt, hogy Kalotaszeg még mindig nem elenyésző írástudatlanjainak száma is csökken odáig, így a fölény — ha számokban kifejezve, enyhültebb formában is, — de továbbra is fenn fog maradni. Tény azonban az, hogy Kalotaszeg községeiben is akadt még elég tennivaló. Elsősorban a vegyes községek azok, amelyekben az analfabetizmus ugarát még nem törték fel eléggé. Bár elvétve a magyar községek között is találunk hátramaradottakat. De, hogy mennyire szoros a kapcsoltság a magyarság és a műveltség közt, azt az alábbi táblázat igazolja, a községek csoportosítását (10 + 10 -t- 11 községit) a magyarság csökkenő sorrendje szerint végeztük. Kalotaszegi közsé^kateg'óriák a magyarság csökkenő aranya szei^t (1910) Magyarság ®/o-a: írt és olvasott száz 7 éven felüli férfi nő egyén közül 1930-ban I. (99.5—94.7) 86.1 80.1 83.1 n. (94.3—67.2) 78.2 73.8 76.0 m. (66.5—37.3) 72.6 66.1 69.5 A magyarsággal való együttlét, a fejlettebb civilizáció légköre természetesen a román többségű községek iskoláztatási viszonyait is előnyösen befolyásolja. E községek a maguk 60—70%-os műveltségi arányszámaikkal tetemesen felülmúlják a távolabbi román környezet hányadosait. Nem kell természetesen felednünk azt, hogy a kb. 40%-os kisebbségi nyomatékkai rendelkező magyarság nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a viszonyszámok enpyire is kedvezően alakulnak. Az egyes községek írni-olvasni tudóinak arányszámait a magyarság képviseletének csökkenő rendjében közöljük: A párhuzamosság a magyarság számereje és a műveltség intenzitása között még a részletekben is félreismerhetetlen, habár egyes esetekben az összefüggés meglazul. A kisvárosias jellegű és kb. 20%os zsidóságot, valamint a lélekszámhoz mérten fejlett kereskedelmet felmutató Bánffyhunyadot kiemeltük a községek közül. Bánffyhunyadon egyébként a 7 éven felüli férfiaknak 86.3%-a, a nőknek 82.8%-a tudott imi és olvasni. 84.5% az összlakosság műveltségi aránya.
