Hitel, 1944 (9. évfolyam, 1-7. szám)
1944 / 5. szám - Schneller Károly: Kalotaszeg népesedési problémái I.
288 Schneller Károly ményeként megállapíthatjuk, hogy e községekben nemcsak a kalotaszeginél, de a román környezetinél is dúsabb volt a fiatal hajtás.* A behatóbb elemzésnek arra is ki kell terjeszkednie, hogy vájjon a fejlődés üteme milyen. A legfiatalabb és az ezt korban előző két, egyaránt 6 évjáratot felölelő gyermekréteg súlyviszonyát értjük ezalatt. Minél nagyobb a 6 éven aluliak aránya a 6—11 évesekéhez mérten, annál biztatóbb a fejlődés irama. E tekintetben az országos átlaghoz mérten Kalotaszeg helyzete azidőtájt határozottan kedvező volt; azonban nem volt kedvező a román többségű környezethez képest. Ugyanis Kalotaszeg magyar többségű községeiben Kalotaszeg román többségű községeiben Kalotaszegen összesen A környezet román jellegű községeiben lOO-nak véve a 6—11 évesek számát volt a 6 éven aluliaké 121.5 129.8 122.4 131.0 A kielégítő és felfelé lendülő gyermekszám kezese a jövőnek és azok a zsenge gyermekek, akik 1910-ben a román falvakban felcseperedett társaikkal szemben nagyobb fölényben voltak, mint Kalotasze- gen, ma már régen családapák és jónéhány éve biztosítói és pedig a magyar falvakhoz mérten hathatósabb biztosítói a románság egészséges népfejlődésének. Nem szabad azonban felejteni azt sem, hogy a román környezetet és annak kisgyermekseregét az 1873-as kolera jobban megviselte, mint Kalotaszegét s hogy éppen ennek következtében a 90-es évek során a mesterséges behorpadás nagyobb volt a fajfenntartók számában s ez magyarázza azt, hogy a 6—11 évesek s főleg a 12—14 évesek száLma túlzottan alacsony volt a kisgyermekek számához mérten. Egészében véve, Kalotaszeg elmaradása gyermekszám terén akkor még mérsékelt volt. A 12—19 évesek két kisebb korcsoportja pedig a magyar falvakban telítettebb is volt, jeléül nemcsak az említett kivételes ok mérsékeltebb szerepének (kolera), hanem talán annak is, hogy a közelmúltban a magyar és román ethnikum utánpótlásában is kisebb volt a különbség. Érdekes, hogy az öregek aránya Kalotaszeg román többségű, de jelentős magyar kisebbséget feltüntető falvaiban a legmagasabb. Nincs ugyan reá teljesen bizonyos magyarázatunk, de ha segítségül hívjuk a nemzetiségi statisztikát, akkor közel esik annak a feltevése, hogy a négy községben (kivált Famason és Magyarókerekén, de némileg Nagypetriben is) egy lassú „metamorphosis nationiun Transsylvaniáé“ folyt s az a generáció, amely az 1910-iki népszámlálás 60 éven felülijeit adta, még jóval nagyobb százalékban volt magyar; márpedig a magyarok egészségügye és ellenállóereje feltehetőleg és kivált akkoriban nagyobb volt, mint a csekélyebb műveltségű románságé s így közülük többen juthattak fel a magasabb életkorba. Ügy nézzük tehát, hogy a falvak leissú nemzetiségi átszíneződésének is szerepe van abban, hogy a régmúlt képviselőinek súlya ott tekintélyesebb. Egyébként a kalotaszegi magyar falvak öregjeinek a részesedése nem volt sokkal nagyobb, mint a román környezeté. Annyival azonban mégis nagyobb, hogy pl. a halandóság megítélése szempontjából ez a differencia figyelembevétessék. * E négy község (Kidé, Kolozs, Vajdakamarás és Visa) kormegoszlása a kővetkező volt: 6 é. a. 17.27%, 6—11 éves 14.33%, 12—14 éves 5.30»/,, 15—19 éves 8.38»/,, 20—39 éves 26.62%, 40—59 éves 19.24%, 60 é. f. 8.85%.
