Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Venczel József: Csík népe és népesedési viszonyai
á34 Dr. Venczel József ként létesült két északgyergyói román község, Salamás és Várhegy, akárcsak Békás és Bélbor, vagy délen Vasláb, kívül esik a székely népi terjeszkedés határán : a görög katolikusok és a románok arányszáma között nincs különbség. A többi községben azonban ugyanaz a jelenség áll előttünk, mint Csíkban : a román községekkel határos székely falvak faji és vallási egysége megbomlott a beszivárgás folytán, ámde ez a természetes beolvadás útján eltűnőben van. A ritus-különbség azonban még következtetésre ad lehetőséget. Az északról-délre tartó beszivárgás legnagyobb mértékben Ditrót, Alfalut, Szárhegyet és Gyergyószentmiklóst érintette, e községcsoportban a görögkatolikusság 6,5 o/o, a románság 2,6 »/o i délen Tekerőpatak erősíti a szomszédos Vasláb helyzetét, itt a görögkatolikusok arányszama 22,7, a románoké 18,9o/cja határos községekben. Újfalun, Kilyénfalván és Csomafalván azonban már elenyészően csekély mind a görög katolikus, mind pedig a román. A megye régi területén a görög egyházak híveinek arányszáma 16,5 o/o, a románságé 12,4 o/o. a különbség az 1881 —1910, évek átlagában 5.049 lélek j a megkisebbedett megye területén ezek az arányszámok némikép módosultak: a románságé nagyobbodott (12,7 0/^), a görög egyházak hívőszáma kevesbedett (15,1 o/q), a különbözet 3.496 lélek, A beolvadás valószínű mértékét adják e számok. Ha minden görög katolikust román eredetűnek tekintünk (ami egyébként helytelen feltételezés, de ma hivatalosan elfogadott gyakorlat), a természetes beolvadás arányszáma a régi megye adatai szerint 23,9 százalék, míg a mai megye területén 15,9 százalék. Minimális arányszám, amely még veszít a jelentőségéből, ha meggondoljuk, hogy az u, n, asszimiláltak össze-vissza nem tesznek ki egy nagyobbacska községet, A románság túlnyomó többsége saját telepein élt és él, s így a nagymérvű beolvasztás eleve kizárt is az elmúlt évtizedek folyamán, A román nemzetiségűek 90,2 százaléka a moldvai határ mentén létesült új községekben talált otthont s ugyanitt helyezkedik el a görögkatolikusság zöme is (71,0 “/o) ”, a megye központi területére — mint láttuk — csak jelentéktelen beszivárgás történt. GAZDASÁGI színvonal ÉS NÉPESEDÉS A ROMÁNSÁG kezdeti térhódításának oka az, hogy a XVI,— XVIII, század folyamán Csík székely népe a sorozatos háborúk, forradalmak s az időnként fellépő néppusztító járványok és szegénység folytán számbeli fejlődésében akadályozva volt. A politikai események sem kedveztek a belső népi terjeszkedésnek. Már Báthory István vajda kegyetlenkedései idején kialakul a közvélemény : „Ha a vajda úr ismét úr lesz felettünk, Felséged országából el fogunk távozni, s ezt követően minden jelentősebb politikai megmozdulás után találkozunk a kivándorlók tömegeivel, különösképen a XVIII. század első felében, mikor a főkormányszék kétízben is, 1718 ban és 1745- ben maga is kénytelen közbelépni, de a folyamat nem állítható meg, sőt a Siculicidium utáni esztendőkbí n, különöskép 1775 körül, tehát
