Hitel, 1939 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1939/3. szám - Nemzedéki vallomás - Venczel József: Csík népe és népesedési viszonyai
232 Dr- Venczel József magát (110.643), míg a magyarul beszélők arányszáma 91,0“A>(116.475)'-*, 1910-ben ugyancsak 86.4“/» magyar anyanyelvű (125 888), 12,4®/“ román (18.032) 0,7®/“ német (1.080) anyanyelvű, de ezek közűi 8,298 tud magyarul s így a magyarul beszélők száma 131,186 (92,lo/o)“. Végűi az 1930. évi népszámlálás alapján a régi megye községeiben a lakosság 82,2®/o-a magyar, azaz 129,669 lélek.^*' A 64 HELYSÉG közűi az 57 székely község egy tagban fekszik s a nyelvhatár csak a Tatros völgyében és Gyergyó északkeleti részén tér el a politikai határtól, hol a román lakosság zöme lakik, A gyergyói és csíki havasok világából ugyanis négy kapu nyílik Moldvába: a Tar havas alatt a Gyímesi-szoros, a Zsedány-hegy alatt a Békás-szoros, a Vereskő alatt a Tölgyesi-szoros, a Magyarós-hegy alatt a Bélbori-szoros j ezeken át szivárgott be a moldvai román nép Csík területére s e szorosok körűi építette fel telepeit. Itt találjuk a Gyímesi-szoros torkában Gyimesbűkköt, a Békás-patak völgyében hosszan elnyúló Békás községet s a Kis-Beszterce völgyében Bélbort és Hollót, mint román telepeket. Keletkezésűk részben a XVIII, század elejére, részben a XIX, századforduló idejére tehető s az első moldvai települők minden valószínűség szerint azok közűi kerültek ki, akik az akkori időkben sokat vitatott havasfoglalásokat^® fejedelmük védelme alatt végrehajtották, A két északgyergyói község közül Várhegy a korosabb, a XVIII, század közepén már oklevél is említi, persze akkor még jelentéktelen kis jobbágyközség, de a havasokból Íeszívárgó telepes ivadékok lassacskán megnövelik a létszámot. Vasláb a legrégibb és a legjellegzetesebb e román telepek között. Pontos adatok híjján a XVII, század elejére tehetjük keletkezésének idejét, A Lázárok alapítják birtokvédelmi szempontból s a század végén már templomot is építenek maguknak, A székely községekben a románság csak szórványosan, elenyésző kisebbségben éP^, Gyímesből lehúzódtak Szentmihályra (13,1 <>/o). Szépvízre (2,9 o/o), a gyergyói határszélekről Tekerőpatakra (18,9 ®/o), Ditróba (5,2 o/o), Szárhegyre (3,2 o/o). Természetesen a székelység között nagyobbrészük elszékélyesedett, ezt a görögkatolikusok és a románok arányszáma közötti különbség is mutatja, A Tatros völgyében 14,1 o/o a görögkatolikusok arányszáma, míg a románoké 8,8 o^q, de bennebb a megye középpontja felé haladva a görög katolikusok és a románok arányszáma között még nagyobb az eltolódás: Szépvizen (20,7—2,9) Pálfalván (12,1 — 0,0) és Csomortánban (9,7 — 0,0): ez a tat- rosvölgyi beszivárgás vonala, A Ködönfelüli községekbe a havasokról ereszkedik le a románság : az u, n, hat-község*® területén a görög katolikusok 3,5o/o-ot jelentenek, de itt is a megye középpontja felé ‘2 Magyar .'^tat. Évkönyv, Új f. II, k. 36. 1. 13 Magyar Stat. Évkönyv, Új f. IX. k, 24—25, 1. 11 Magyar Stat. Évkönyv Új f. XXII. k. 18—19. 1, 13 Anuarul Stat. al Romäuiei 1937 1933. 60 —63. 1. közölt szánoadatok alapján. 13 V. ö. Székely Oklevéltár, Víl. k, 318—19., 337. és 342. 1. 11 Az itt következő számadatok az 1930. évi népszámlálás részletező közlése híjján az 1910. évi népszámlálás adatai. IS Szentdomokos, Szenttamás, Jenöfalva, Karcí'alva, Dániáira és Madaras.
