Hiradó, 1966. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
6. OLDAL HÍRADÓ Thursday. October 20. 1986 Sztrájkolok erőszakkal visszatartanak egy nem sztrájkolót, hogy e General Electric telepére menjen, Schenectady, N. Y.-ban. Alkonyi köd a bűzös autó mezején DETROIT. — A cigaretta elleni hadjáratot 120 méri öl des sebességgel nyomon kő vette a levegő mérgezéses el leni országos, törvényi had járat, és a detroiti automobil ipari Három .Nagy és több más amerikai nagyvállalat ha mar felfedezte a falra irt in telmet: “Ez nektek szól”. A: automobilból kipuffogó gái éppen olyan ártalmas, talár még ártalmasabb, mint a ni kotin és a kátrány. Az autó bűz elleni védekezés társadalmi szükségesség. Összhangb; kell hozni az autó áldását éf átkát: kell, feltétlenül szűk ségesség, a hosszú-távi győri és olcsó közlekedés, amelye, Henry Ford adott A merik; népének és az egész világnak de életbevágó szükségessé?, ma, a nagy városok, a mega polisok korszakában, a levegí mérgezésének megszüntetése legalábbis csökkentésé. E?J a társadalmi szükségessége, szolgálja — fogja szolgálni közeljövőben — a módén technológia, amely, úgy hisz szűk, nem ismer lehetetlen1 A megoldás az autógyártó; terén: a gazolinhajtásos ante felváltása az elektromos, bat tériával hajtott autómobil. Már folynak a kísérlet el oly elektromos autó rnegte remtésére, amely gyors, hosz szabb útra szükséges hajt') erővel bir, nem drágább, minJ a gazolin-hajtásos autó és nem leheli ki mérges gázokat. A Ford Motor Company sodium sulphur battériával kísérlete zik. Anélkül, hogy ennek tech nifcai magyarázatot adnék, ez a battéria azzal kecsegtet hogy idővel pótolni, helyette siteni tudja a gazolinmotort. Egyelőre még nem lehet r gyakorlatba átvinni a helyes nek ígérkező elméletet és tech nikát, de annyit már elárullak a Ford laboratórium kutatói, hogy ez a, sodium-sul phur battéria, a súlyához ara nyitva, fontomként 15-ször annyi energiát produkál, mint a jelenleg a gazolinhajtásos autóikban levő battériák. De hátrányai is vannak még: A ódiumot is, a ként is folyté tony állapotban magas hő mérsékleten kell tartani ak tor is, ha az autó hosszabt ideig, használatlanul a garázs ban van, és karambol esetér i kiszabaduló sodiumgázok ve -zélyesek. A Ford-battéria csak egyi 'te a sokszáz battériáknak ^melyekkel más vállalatok iróbálkoznak. A General Mo őrs, ezüst-cink vegyületet Tasznál, amely meglehetősen irága. A General Dynamics Corporation ezüst-levegő ke /érékkel kísérletezik, amelyvek nagy előnye, hogy olcsóbb dszont csak revidebb hajtás•a alkalmas. Országúti, tum>ike forgalomra az eddig ki isérletezett battériák nem 'eleinek meg, de megfelelne! V városi forgalomban autók a, autóbuszokba, kisebt buckókba. Meglehetősen általános, a né et, hogy az elektromos autó nég ebben az évtizedben me? og jelenni a városok utcáin ra nem is az országutakon Eljöhet még ebben a század ran az idő, amikor az autómo bil nemcsak a mai életben fel ,étlenül szükséges forgalm:' sebességet, hanem az emberek egészségvédelmét is tudja nyújtani: a fejlett technoló gia a társadalmi szükségesség szolgálatába fogja állítani aiz autómobilt, amely nélkül a mai élet elképzelhetetlen. A bűzös autó a múlt emléke lesz Margrete dán hercegnő és vőlegénye gróf Henri de Laborde de Monpezat, Koppenhágában. A bikaviadalok matadorj a legyen óvatos, mert könnyen meghalhat - tüdőgyulladásban A bikaviadalok már hosszú idő óta foglalkoztatják a legkülönbözőbb foglallkozásu és a legkülönbözőbb műveltségi fokon álló embereket. A francia Bizet romantikus nagyoperájának legalább olyan mértékben romantikus hőse a matador, mint amilyen mértékben romantikus hősnője a kacér és csókra vágyó cigánylány, Carmen. A bikaviadalok lángralobbantják a primitiv férfiak és nők érzelemvilágát és képzeletét, ugyanekkor azonban, éppen a közelmúltban, a modern kultúrának olyan kifinomult emberpéldányait láthattuk a spanyolországi bikaviadalokon, mint Rainer herceget, Monaco uralkodóját, feleségét, Grace hercegnét és Mrs. Jacqueline Kennedy!. A bikaviadalok lángragyujtják a tanulatlan és raüvelenlen latinamerikai tömegeket, lángragyujtották azonban a mindenkinél kifinomultabb és érzékenyebb idegrendszerű, Nobel díjas amerikai irót, Ernest Hemingwayt is, aki regényt irt a bikaviadalokról és a matodorokról. S talán mindezek után, nem is csodálatos, ha elmondjuk, hogy majdnem mindenki, aki valamilyen ok miatt Hollywoodba utazik, előzőleg átlátogat a határmenti mexicoi városkába, Tijuanaba, hogy megnézzen egy hétvégi eredeti mexicoi bikaviadalt. Azok az amerikaiak, akik émelyegve és viszolyogva fordulnak el a bika viadaloktól, azt állítják, hogy a modern ember érdeklődését a bikaviadalok iránt Hemingway alapította meg és ő emelte ezt i különös sportot kultusszá és 5 tette “szalonképessé.” Lehetséges, hogy ez igy van, tény azonban az, hogy az európai és amerikai kiválóságok közül nagyon sokan kedvelik a bikaviadalokat. A napokban néhány amerikai újságíró — Hollywoodba történt utazása alkalmával — átlátogatott Tijuanaba, ahol mindegyikük végignézett egy hétvégi bika viadalt. Az újságírók megjegyzik: a viadal első menetében a bika ualálra rúgott egy matadort. Érdekes megfigyelni, hogy maguk a mexicoiak sokkal kevésbbé voltak ezen felindulva, mint a vendég amerikaiak. Az egyik mexicoi, néző, egy középkorú férfi, megjegyezte: —A bikaviadalon az egyik félnek el kell pusztulnia: vagy a bikának, vagy pedig a matadornak. Ezúttal a matador pusztult el. A bikaviadal fő matadorja a többszörös díjnyertes Rodolfo Palafox volt. (Az ő esetében egyébként ,ezúttal, a bika pusztul el.) A porondra lépés előtt az amerikai újságírók meglátogathatták öltözőjében a matadort. Különös kitüntetés volt ez, nyilvánvalóan az amerikai dollároknak köszönhető. Egy spanyol vagy mexicoi matadort ugyanis meglátogatni öltözőjében, különösen a porondra lépés előtt, éppen olyan lehetetlenség, mintha egy amerikai filmsztárt akarnának öltözőjében meglátogatni, éppen a film nagy szerelmi jelenetének forgatása és felvétele előtt. Rodolfo Palafox egyébként — az amerikai újságírók állítása szerint — nemcsak ismert, hires és díjnyertes matador, hanem amellett, afféle mexicoi Tony Curtis is. Rodolfo a mexicoinak szépfiuja, amolyan ünnepelt aranyifju féle. A vendégszereplő matadort — aki egyébként Mexico Cityben lakik — éppen öltöztettí öltöztető je. Mexicoban és Spanyolországban ugyanis, a kiváló matadoroknak éppen úgy külön öltöztetőjük van, mint a legnépszerűbb amerikai filmsztároknak. A matadok öltözéke hímzett aranyszegélyes volt. Az öltözék spanyol neve: traje de luz, ami magyarul körülbelül enynyit jelent: a fények ruhája. Csupán a matadornak van joga a porondon, a küzdelem közben, ilyen ruhát viselnie. Segédei egyszínű fekete öltözéke, vagy legfeljebb ezüsthimzéses ruhát viselhetnek. Rodolfo — egyáltalában, nem érthetetlen módon — ideges volt. Az öltöztetőnek ügyelnie kell arra, hogy a fodros fehér ing magulátlanul tiszta és keményített legyen, valamint arra is, hogy a térdnadrág ne legyen túlságosan szoros, mert ezáltal akadályozza a matador vérkeringését. Egy matador öltözéke átlagosan 500 dollárnak megfelelő összegbe kerül, egyéb felszerelése újabb 120 dollárba, ami annyit jelent, hogy a harc során egyáltalában nem olcsó öltözéket tép szét a bika, akár vesztesen, akár pedig győzelmesen került ki a mérkőzésből. Rodolfo a követ kezőket mondotta az amerikai újság Íróknak: — Senki sem számit igazi matadornak addig, amig legalább egyetlen egy alkalommal, nem terül el véresen a porondon. Az amerikai újságírók ezután megkérdezték a matadort: —- Voltaképpen, mi késztet valakit arra, hogy hivatásos matador legyen? íme, Rodolfo őszinte válasza: —- Mindenekelőtt és elsősorban, az éhség. A bika viadalok matadorja nagyszerűmen keres, nincs még egy olyan foglalkozási ág Spanyolországban, vagy Mexicoban, amely olyan jól jövedelmezne, mint a matador foglalkozása. — Ezután azonban, a bikaviadal az ember vérévé válik. Először pénzért tesszük kockára életünket, később azután már csak az izgalmat akarjuk. A bikaviadal olyan, akár a kábítószer: aki egyszer megpróbálta, képtelen szabadulni tőle. A matador ezután elmondotta: nemsokára megnősül, egy mexicoi bikatenyésztő lányát veszi feleségül. (Legalább, a családban marad a dolog! Az após jó pénzért eladja tenyészbikáit, veje pedig jó pénzért leszúrja azokat és igy mindketten jól járnak.) Rodolfo matador ezután a következő, meglepő közlést tette az amerikai újságírók előtt: —A bikaviadalok matadorjának rendkívül óvatosnak kell lennie, mert könnyen meghalhat — tüdőgyulladásban. A viadal közben ugyanis felhevül a matador. A küzdelem után nyomban igyekszik magát lehűteni. Árnyékos helyre vonul, hideg vízzel dörzsöli magát és hideg, jeges, hűsítő italokat iszik. A következmény számos esetben: tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás több matador ha-álát okozza, mint a bika. Mindezek után, érdemes megjegyezni, hogy a következő hollywoodi hírességek kedvelik a bikaviadalt: Gilbert Roland, Jill St. John, Charlton Heston, Skip Ward, Stephanie Powers, Rory Calhoun, Tammy Grimes és még sokan mások. Vannak azonban Hollywoodban, akik szelidebb szórakozással tölti kszabadidejüket: Red Skelton bohócokat fest, Hing Crosby golfozik, George Hamilton billiárdozik . . . tehát nem mindenki szomjazik vérre Hollywoodban. AZ ATOMKORSZAK ÚTTÖRŐJE A tudóstársadalom szeptember 5-én ünnepelte John Dalton születésének 200. évfordulóját. Dalton teremtette meg az atom tudományos fogalmát s ezzel uj korszakot nyitott a természettudományok történetében. ' '■’<'**! 1 L Démokritosz volt az első, aki kimondta az “atom” szót. Az évezredes elképzelést először Dalton támasztotta alá kísérleti tényekkel, megállapítva, hogy minden elem atomokból áll, melyek szigorúan meghatározott rend szerint egyesülnek egymással és igy jönnek létre bonyolultabb összetett anyagok. A különböző elemek különféle tulajdonságait atomsulyuk különbözőségével magyarázta. Dalton vezette be először az elemek viszonylagos atomsulyának fogalmát, a hidrogén atomsulyát választva egységnek. Atomsulytáblázatot állított össze. Apja takács volt, Dalton semmiféle iskolai képzést nem kapott, maga erejéből tanult, 14 éves korában már falujában tanitóskodott, később Manchesterben kapott tanári állást. Kémiai laboratóriumot rendezett be magának. A gőzök és gázok tulajdonságait kutatta. A hidrogén és klórgáz egyesítésével uj anyagot állított elő, a sósavat. Alapvető müve: “A kémiai bölcselet uj rendszere”, melyet Angliában és világszerte elismeréssel fogadtak. Különböző tudományos társaságok tagjának választották, de akadtak ellenségei is, akik azzal érveltek: ki látott már atomot? Az atomkorszak úttörőjének elmélete még kezdetleges. Dalton csupán az atomok kölcsönhatását tanulmányozta és még nem sejtette az atomok belsejében szunnyadó hatalmas energiát — az alapfelismerés mégis jelentős tudományos sikerek forrása lett. A tudósok számos nemzedéke adta át egymásnak a világegyetem legapróbb egységeire vonatkozó ismereteit, Az “oszthatatlan” atom közepén felfedezték az egybilliomod centiméternél kisebb atommagot és egymásután ismerték meg az atom egyre nagyobb számú változatait. Az atomfizika fejlődését atomerőmüvek, atomhajtásu hajók, a radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazása jelzi, felhasználását pedig a békét veszélyeztető Kruscsev ismételt atombomb ás fenyegetései vitték át a köztudatba. Egy tömeglakásos ház negyedik emeletén Newark, N. J.-ben halálra égett 4 gyerek és mostoha-apjuk. Előtérben a zegyik gyerek babakocsija. Október hatod emlékünnepély A New York állami Amerikai Magyar Szövetség a Szent István r. kát., a Szent Kereszt gör. kát. és a Független Magyar Református Egyházak kai együtt ünnepelte a tizen három aradi vértanú emléké október 9-én a Független Egy ház disztermében, melyet a .íewyorki magyarság zsufolá sig megtöltött. Az est szónoka Ft. Dr. Ki ián Csaba, OiFM, a Fordhan Egyetem teológiai tanára volt iki az aradi vértanuk és a? 1956 os dicsőséges magya’ szabadságharc fiataljai ha Iáit megvető hősiességét a ha '.aszeretet.ben látta, mely min len magyart mindenütt kö telez. Méltatta, a magyar vér tanukat, kiemelvén, hogy a’ itqlsó évszázadokban nekühf •sa« vértanúink voltak. A mü vészi műsor fénypontjai vol ' ak: Csüröss Éva operaéne cesnő első fellépte az ameri kai magyar közönség előtt, kinek számait négy taps kö ■ette; Tölgyesy Julia, a Ma yar Rádió volt nagyhírű éne tesnője, akit a közönség ha ártalan lelkesedéssel foga lőtt; Petri Marika a newyor i Magyar Operettszinház pri nador.nája, aki Kacsóh Pong ácz János vitézéből adott ele íagy sikerrel, mig a férfi sze eplck közül Cinkota Mihály ílőadómüvész szavalatává1 '■.rátett nagy sikert. A miivé zi számok Balogh Gábor nép ialaival végződtek. A műsorvezetői tiszte Szász Zoltán dr. r New York állami Amerikai Magyar Szövetség főtitkára §8 a Seton Hall egyetem rk. anára töltötte be. ZárcberRédében Nt. Cserém Gábor esperes kiemelte i szoros eszmei és történelmi Isszefüjggévst, az 1848—49-es is az 1953 os magyar szabadágharc között s megelégedésének adott kifejezést, s hogy i newyo. ki egyházak és az AMSz ez eszmék jegyében ilyen szép együtt működést adnak kialakítani. Éjjel hazafelé ) a bárból... CORNING, N. Y. - Henry ‘öbbnyire késő este látogatott el a Market St.-i bárba, ahol Schaefer sörrel traktálták. és oh a sem kértek tőle pénzt. Sokszor Henry részegen támolygott az utcán, olyankor rendőri cirkáló autóba vagy axiba ültették, hazavitték. A múlt hét egyik éjszakáján a bizonytalanul lépkedő sörivót egy autó elgázolta, Henry oly súlyos sérüléseket, szenvedett, hogy a városi állatorvos kénytelen volt lelcvetését elrendelni. Henry 9 éves Bassett kutya volt. Gyászolja Amory Houghton, a hires Corning üveggyár igazgatóságának elnöke. Jingles, a kutya lövi fel az agyag galambokat gazdája részére Loyalsockville, Pa.-ban. (fenn.) Lenn: King, a farkaskutya pórázon sétáltatja Maxot, Jacksonville, Fla.-ban,
