Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1950-04-20 / 16. szám

2-ik oldal HÍRADÓ 1950. ÁPRILIS 20. PERTH AMD GY HERALD Szerkesztő és kiadó: LÁSZLÓ I. DIENES Editor and Publisher Szerkesztőség — Editorial Office: 237 MADISON AVE. PERTH AMBOY, N. J. Telefon — Telephone: If no answer—Ha nem kap választ P. A. 4-3528 Metuchen 6-1369 Megjelenik minden, csütöi tökön Előfizetési ára egy évre $3.00 Published every Thursday Subscription Rate $3.00 per year Entered as second class mail matter on Jilly 7, 1922, at the Post Office of Perth Amboy, New Jersey, under the Act of March 3, 1879. ez mozog!? WE ARE GUIDED BY THE PRINCIPLES EXPRESSED IN “THE AMERICAN'S CREED" “I believe in the United States of America as a Government vf the people, by the people, for the people, whose just powers are ierived from the consent of the governed; a democracy in a, re­public; a sovereign nation of many sovereign states; a perfect union, one and inseparable; established upon the principles of freedom, equality, justice and humanity, for which American patriots sacrificed their lives and fortunes.” ‘‘I therefore believe it is my duty to my country to love it, to support its■ Constitution, to obey its laws, to respect its flag, and W defend it against all enemies. Kedves Szerkesztő Uram: . . . hamarjában meg se tud­nám mondani, honnan citálom ezeket a bölcs szavakat, de lei­rom, mert egynémely “szóno­kunk” okulhat belőle... őnáluk is nagyobb elme vetette egykor pa­pírra : “óvakodj a gúnynak és elmés­­s ágnak fegyverével érzékenyen. sérteni másokat, mert a kacaj, mely elmésségedet jutalmazza, csakhamar elhangzik, de a meg­sértett szivében visszamarad a keserűség! Hiúságod pillanatnyi diadalát az elveszett szeretet á­­rán vásároltad meg.” Ilyen elmélyült gondolatok' ti­tán legjobb lesz, ha nyomban hozzáfogok most a vidámabb dol­gok elmondásához. Egyik temetkezünk, — a ne-ÉRDEMES TUDNI, HOGY CSÍPŐ LAJOS Pénzküldeményeket kézbesít minden országba. Közjegyzői okiratokat szabály­szerűen készit. Automobil, épület és házibutor, stb. biztosításokat közvetit. Elismert utazási szakértő, megbí­zottja az össze Hajó- és Repülő­­társaságoknak, 42 éven keresztül panaszmentesen szolgálja a ma­gyarságot. Címe: 303 Maple Street Perth Amboy, N. J. vét nem árulhatom el, — szenve­délyes műgyűjtő. (Általában ta­pasztaltam, hogy a funeral di­rektorok között igen sok van, a­­ki komoly műgyűjtő.) Az a te­metkezünk, akiről ez a sztori szól, megvett nemrégiben egy neiv yorki árverésen valami na­gyobb szobrot, vázát, vagy mi­csodát, aminek hazahozatalára a nagy halottas-kocsi volt a leg­alkalmasabb. El is indult a gyászkocsival Neiv Yorkba, de hogy a “bevagonirozásnál” sem­mi akadály ne legyen, két segít­séget is vitt magával,, két erős, markos legényt, aki közül az e­­gyiknek csak hátul, a kocsi belse­jében jutott hely. Be is feküdt ez annak rendje s módja szerint oda, ahol temetések alkalmával a koporsó helye van... Mielőtt a várost elhagyta vol­na, megállt a mi temetkezünk az egyik magyar gazolin-állomás­nál, hogy ki ne fogyjon gázból az utón. MiJcözben a gazolinos e­­resztette befelé a hatvan okté­­nosnalc mondott lőttyöt, csupa kíváncsiságból bekukkantott a kocsiba s aztán a meglepetés hangján szólt oda a temetkezö­­neks — Direktor ur, ugyan micso­da halottat visz maga itt, hiszen 1869-81 ÉVI SZOLGÁLAT-1950 Helyezze el betétjét ebben a nyolcvanegy éves takarékpénztárban! Itt szives barátsággal kezelik be­tétszámláját és minden összeg után a betétei napjától számítva, havonta kap kamatot! f~^erth *Scivinc^5 INSTITUTION Smith & Maple Sts. Perth Amboy, N. J. Member Federal Depositlnfiffimce Corporation , Halottas dolgokról lévén szó, itt adom a halállal komázó vicces sirvers-gyüjteményem legújabb szerzeményeit: , “Kedves halottunk, ki Itthagytál örökre: Ha meguntad hanyatt Támaszkodj könyökre.” Bevégezvén Tóth Pál E földi életet És porladó része E sírba tétetett, Nyugodjék ő szegény Odalent békével, De ott is együtt van A feleségével. Egy Division Street-en lakó atyafinak a doktor előírta, hogy nyitott ablak melleit aludjék. Két hét múlva találkozott vele s megkérdezte: — Betartotta a tanácsomat? Nyitott ablak mellett alszik? — Nem én, doktor ur! Nem volt ez jó tanács, mert mindjárt az első ésjzakán, amikor nyitva hagytam az ablakot, a kaszairól eltűnt a zsebórám, meg a pénz­tárcám... Mivel jó barátságban vagyok azzal a szálonossal, nem árulha­tom el, hol történt az alábbi e­­set, de hogy megtörtént, arra mérget vehet akárki: Szombaton este szépszámú vendég szórakozott abban a sza­­lunban és magyar szokás szerint politizáltak, ami manapság nem egészséges dolog. Még ha ameri­kai poltikáról lett volna szó, hát hagyján, de a magyar haza dol­gai felöl vitatkoztak és a végén úgy összeverekedtek az atya­fiak, hogy a gazda kellett rendet teremtsen. A leghangosabban lármázót, aki mellesleg megje­gyezve nyilvántartott kommu­nista, nyakon kapta ás kidobta az utcára az üzlete jóhirnevére sokat adó gazda . . . Feltápászkodott az atyafi s hazatántorgott, ahol aztán az asszonya fogta elő: — Te Anti, téged valaki u­­gyancsa k pofonvágottí Beismerte a szomorú tényt az atyafi, mire a harcias természe­tű asszony azonmód elsietett a szalonba és nagy hangon rivalt a gazdára: — Mondja csak, maga ütötte pofon az uramat? A szóbanforgó szalonos na­gyon higgadt ember. Nyugodtan felelte : — Maga kicsoda ? — Én? Én a pofonvágott Szépnevü Antal felesége vagyok. — Úgy, Maga Szépnevü An­­talné? Hát vegye tudomásul, jó asszony, hogy nem én vágtam pof on az urát, mert ha én ütöt­tem volna meg meg, akkor maga most özvegy Szépnevü Antalné lenne! A PESTI NEGYEDBEN ► Közli: ÖZV. BÁLINT ANTALNÉ, 784 Amboy Ave., Perth Amboy, N. J.1 Hibian Lajosné Békesség, szeretet közöttünk lakozzék, Kö­zülünk a szere­tet soha el ne múljék,” — ez az édesanyám jeligéje s ezzel köszöntőm én is olvasóinkat továbbra is. Fizettek a Híradóra a kö­vetkezők : Ezt a szép dalt a független re­formátusok piknikjén el fogom dalolni... (Egyik előfizetőnk megkérdezte, ismerem-e ezt a nótát, mert pontosan velem egy idős... már mint a nóta.) Hadd járjon a világ szája, Úgy sem sokat adok rája, Megfogom a kötöm szélit, Úgy megyek a falun végig... Hát most már aztán csaku­gyan elkezdem irni, hogy kik fi­zettek : Mrs. Mike Mészáros, So. Ri­ver, 3 tallért. — South Riveren vettek egy szép házat, ott laknak. Úgy látszik, használ az ottani levegő, mert • szépen kifiatalo­dott. Özvegy asszony, jó dolga van, hát ez is segít, hogy nem öregszik... Jól teszi! Mrs. Lasköwski, State St. 3- at. — Nagyon kedves nő, szives I örömest fizet a lapért, nem hi- i mez-hámoz, szereti a Híradót. Mink is szeretjük őt. Kívánok jó egészséget! Szeretném látni már. A csomagot elküldtem nov. 18- án, amihez 1 dollárt adott, de még semmit nem tudok felőle. Mrs. M. Krilla, Stockton St. 3-at. — Szeretem látni szépen mosolygó arcát. Több helyen tisztviselő, szívesen dolgozik a közért... “Ha a szeme nevet is, a szive szomorú, Azért éljünk bol­dogul, ha a sors mostoha... Hogy miért nem egyforma, azt nem tu­dom... Mrs. Pocsik, Sewaren 3-at. — Minden éven rendesen fizet, sze­retné, ha a dátum már ki volna javitva. De megérti, hogy sok munkával jár ez. A nyugta a fő és az, hogy a főkönyvbe be le­­gygen vezetve pontosan. Az pe­dig megtörténik mindig, vala­hányszor valaki fizet. Az Isten megajándékozta értelemmel és egészséggel a Mrs. Pocsikot, aki még ma is minden nap a gyárban dolgozik, szép ruhákat varr. Szi­vemből szeretem öt, mert igaz­ságos. Már pedig ^ legfontosabb az, hogy igazságosak legyünk, igazságosan ítélkezzünk a dolgok s mások felett! Folytatom. Bálint néni |iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiw ...mining Daloljunk... Piros élet, fehér álom, zöld remény mesét mesélek Ma szomorú néked, Figyelj reám hát, bohó kis fiam, Ne hallgassuk a gyászdalát a szélnek, Mely korhadt törzsű fák között rohan . . . Csak vedd elő a régi földrajz könyvet És lapozd fel szegény magyar hazánk . . . A négy folyóba hullanak a könnyek, Mert fenn az égen sir Árpád apánk . . . Piros élet, fehér álom, zöld remény . . . Koldus magyar temetőből jöttem én . . . Sírkövek közt jár a sok szív, mint egy sötét gyász tó, Lesz-e még a Kárpátokon háromszinü zászló? Nem marad-e könnyes vágyunk tarkaszárnyu költemény? Piros élet, fehér álom, zöld remény . . . zöld remény . . . Nem, nem lehet, hogy kincses Kolozsváron Az oláh bocskor rúgja szét szivünk! Hogy kuruc Kassán cseszki patrul járjon, Ezt még az ördög sem tenné velünk, Hogy hitvány rablót szolgáljon a székely, Hogy koncot kapjunk, mint kivert kutyák . . . Meg'vert az Isten mind a két kezével, De mégis várunk egy nagy, szent csudát! Figyelj, fiam, a sürü éjszakában Hogy harsognak a kuruc trombiták! Az égen, fenn, a csillagok nyomába Dörögve lépnek magyar katonák . . . A nagy Tejuton hömpölyögve jönnek, Előttünk Kossuth és Petőfi jár . . . Léptük nyomán felszáradnak a könnyek, És újra víg a szent magyar határ . . .! Két háborúban jártunk Kálváriát, Megrabolt minket cseh román, osztrák, Szerb granicsárok ragadták el Bácskát, A Kárpátalját pedig a kozák . . . De jönni fog, mert jönni kell a napnak, Amelyen győzni fog a szent Igazság S nem lesz kezén már bilincs a magyarnak! Szabad lesz újra Nagymagyarország! Vulamelyik napilapunkban ol­vastam ezt a csevegést arról, hogy hogy is élünk. Húszéves korunkig: szeret­nénk élni. Húsztól negyvenig: Megpró­bálunk élni. Negyvenről hatvanig: sietünk élni. Hatvanéves korunkban rájö­vünk arra, hogy még mindig nem késő élni. És hetvenéves korban meg­tudjuk, hogy hiszen nem is él­tünk! Étvágyunknak legjobb őre Bacskayék finom söre! A napokban születésnapi házi ünnep volt az egyik Division streeti magyar családnál. Beté­vedt oda egy olyan vendég is, aki nem tudott arról, hogy tulaj­donképen mi folyik ott. Sietve meg is kérdezte a házigazdát: — Kit, mit ünnepelnek itt? Mire a férj ,akiben már volt jó néhány pohár “tüzes viz,” igy válaszolt: — Tiz éves jubileumot ünne­pelünk! — Ugyan, ugyan, hát minek a tiz éves jubileumát? — Ma ünnepeljük tizedszer a feleségem harmincötéves szüle­tésnapját. Az egyik színtársulat kenyere javát megevett primadonnája egy úgynevezett tarka estén, mint önálló énejcszámot énekelte el az egykor divatos sláger-dalt, hogy “Szeretnék még egyszer húsz éves lenni...” Amikor idáig jutott az éneklésben, a hallgató­ság soraiból egy borízű hangú atyafi igy kiáltott fel: — Rosseb aki megeszi... ma­ga már méc/egyszer húsz éves is elmúlt!... Beszélgetnek a földiek a báré mellett. Egyszer csak igy szól az egyik: Tudod-e, sógor, hogy micsoda állat az öszvér? — Már honne tunnám? . . . Azaz, várj csak! Nagy zsivány vagy te, bizonyosan megint va­lami huncutságtól fő a fejed! — Hát ha tudod, mond meg, mi az öszvér! — Mond meg inkább te, ha úgy kínoz a felelet! — Jól van, megmondom... Az öszvér az — LÓVÁ TETT SZA­MÁR! Szomzsédasszonyok beszélget­nek (hogy ne mondjam: plety­­kálkodnak) : — Hallom, hogy a party után Géza és Vilma megesküdtek . . . Hát ez hogy történt? — ó, az nagyon egyszerűen ment... Megértették egymást, öt­­ven-ötven százalékos alapon, Vagyis: Vilma félig józan volt, Géza pedig félig be volt csípve... Azt kérdi egy asszony az urá­tól: — Mondd, János, miért mon-VÁGJA KI ! — GYŰJTSE ÖSSZE ! The Family Next Deer • •. ............—-------------------------------By ' It’s Grandma calling to say Happy Birthday!’ • What a thrill to lift the re­ceiver and hear “Happy Birth­day” from someone miles away! Only being together in person could be better. Long Distance is ideal for warm, friendly greetings. It’s fast ... 96 out of 100 calls go through while you hold the line. It’s personal—almost like talk­ing across the table. And it’s surprisingly reasonable. LONG DISTANCE RATES are reduced after 6:00 P. M. and all day Sunday. Exclusive of Federal Tax, here are a few typical night and Sunday rates for 3-minute station-to-station calls from Newark to: Baltimore..$ .45 San Francisco.$2.00 Cleveland.. .75 Boston...........50 St. Louis... 1.25 Atlanta.......1.10 Rates from other^New Jersey points are just as reasonable. NEW JERSEY BELL TELEPHONE COMPANY dód a barátaidnak, hogy nagy­szerűen tudok főzni? Hiszen tu­dod nagyon jól, hogy még egy rántottat sem tudok rendesen el­­késziteni... — Egyet se törődj vele . . . —*Felelj azonnal! Ne kertelj! — Hát tudod, drágáin, kell va­lami magyarázatot adni, hogy miért is vettelek el tulajdonké­pen... Más baj nem történt. Tisztelettel: MRS. KOT KOD ÁCS Az orvosi tudomány elismeri a méhfullánk mérgének hatását rheumatikus esetekben. A “MUSCULAID” az egész vilá­gon az egyedüli olyan gyógyszer, mely méhfullánk mérget tartal­maz. Enyhitőleg hat arthritis, rheuma, viszketegség, csipő és derékfájás, viszértágulás, görcs és hülés eseteiben. Kérjen IN­GYENES bővebb ismertetést és győződjön meg a valóságról. Óvakodjunk az utánzatoktól. Pontos cim: JOHN TÓTH, 1143 Hillcre.t Rd. South Bend 17, Indiana LEGYEN BÖLCS A PÉNZKÉRDÉSBEN A pénz amit sürgős kiadá­saira számit használni, a Perth Amboy National Bankban van. Hadd mondjunk el többet is a mi Kényelmi és rendes Csekkszámla szolgálatunkról. A pénzt, amit a jövő biz­tonságára tesz félre, Taka­rékbetétre tegye nálunk. Iga­zán örömmel nyitunk számlát önnek! JAs PERTH AMBOY NATIONAL BANK Perth Amboy, N. J. A Federal Deposit Insurance Corporation tagja Ez a Bank immár huszon­hatodik éve áll megsza­kítás nélkül Perth Amboy és környéké lakóinak szolgálatára. Mi lesz a valasza? önt-e reményt ebbe a nőbe, aki reszketve várja a választ? A rák számtalan áldozatát ma már meg lehet menteni. Ez is azt mutatja, hogy az orvosi tudomány mennyire előrehaladt e rettenetes ellenség ellen való harcában. Támogatnunk kell a rák elleni küzdelmet. Több kezelési lehetőségre van szükség, több szakorvosra, több orvosi felszerelésre, több laboratóriumra. A saját és családja érdekében, barátai javára járuljon hozzá a rák-ellenes alaphoz és adakozzék legjobb tehetségéhez mérten. American Cancer Sncicíy E hirdetés helyét a PUBLIC SERVICE adományozta. A-95-50

Next

/
Oldalképek
Tartalom