A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái
1948-54. között a Túr, a Palád a Sáréger és a Szamos egy rövid szakaszán történt erősítés. A Túr romániai szakaszának betöltésezése okán emelkedő árvízszint következtében a Túrtöltésein 1956-ban, majd 1964-65-ben újabb fejlesztéseket hajtottak végre (1962. éviárvízszint fölé 0,5 m-re). Ehhez csatlakozva a Palád és a Sáréger töltéseinek fejlesztése is elkészült. A 1960-as évek második felében a Szamos töltés Panyola-Kérsemjén közötti szakaszának egyrésze áthelyezésre került. 1967-ben megépült Nagyarnál a Petőfi zsilip a Tisza balpartitöltésébe. Az öblözet védelmére - az 1970. évi katasztrófa tapasztalatai alapján, amikor a legtöbb kárt azországhatáron túli gátszakadásokból kiömlő víz okozta - először a Szamos jobbpart és Túrbalpart közötti lokalizációs töltést építették meg 1970-75 között, 41,9 km hosszban, amely magában foglalta a Sáréger balparti töltését is. 1975-76-ban kiépült a Sáréger jobb parti töltése 10 km hosszban, valamint ezen a szakaszon a Túr bal parti töltése is. 1971-75 között Tiszabecsnél a Tisza balparti és a Batár balparti töltés fejlesztése történt megösszesen 1,5 km hosszban. A Szamos töltéseinek fejlesztése 1972-ben indult és 2004-ben fejeződött be. 1972-1982 között 44,8 km töltés került kiépítésre a Szamos mentén. A töltéserősítés keretében új helyrekerült a Szamossályi zsilip. 1983-85 között újabb 800 m, 1992-ig pedig a jobb parton a 11,0 tkm között épült ki a töltés. Az alsó 11 km fejlesztésére 1997-2004 között került sor. 1982-83-ban kiépítésre került a Batár töltése 4,0 m széles koronával, mindkét oldalon 1:2 -es rézsűhajlással, de 1,5 m-es magassági biztonsággal. A Batár és a Palád töltéseinek összekötésével a Palád-Csécsei öblözet teljesen körül lett zárva. 2001-2002-ben kiépült a 2001. évi árvíznél megrongálódott Túr balparti és Palád jobbparti töltésszakasz. 2.3. Szamos-Krasznaközi és Kraszna balparti öblözet Az öblözethez 108,976 km árvízvédelmi töltés tartozik:- Szamos balparti töltés Csengertől Olcsváig 46,65 km,- Kraszna jobbparti töltés Vállajtól Olcsváig 40,482 km,- Kraszna balparti töltés Vállajtól Vásárosnaményig 21,844 km. Az 1894-ben megalakult Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamos bal parti Árvízmentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1899-re fejezte be a Szamos bal parti töltésének kiépítését. A töltések kiépítésével együtt 1895-98. között megépült két nagy műtárgy is Tunyogmatolcs, illetve Olcsva határában, valamint a Szamoskéri csőzsilip. Az 1919 után három helyen, összesen 300 m hosszban töltésáthelyezésekre került sor. 193343. között az 5,4-15,2 tkm 1947-52 között pedig a 15,2-21,0 tkm szakaszokon történt töltésmagasítás (árvízszint fölé 1,0 m-rel) a jellemző töltésméretek változtatása nélkül. 1895-98. között a Kraszna bal parton a terepi adottságok miatt csak a veszélyeztetettbelterületek, illetve egyes értékesebb területeket védelmére épültek körgátak, valamint 9 db kisebb csőzsilip biztosította a mentett területről a belvizek leeresztését. 1947-57 között Nagyecsed és Kocsord között agyagékelésre volt szükség, mert a töltések helyenként vízáteresztő lápi talajból épültek. A Szamoson az 1970. évi árvíz után indult el nagymértékű töltésfejlesztés, amely 2004- benfejeződött be. 1982-ig a 38,5-46,65 tkm és a 19,65-38,5 tkm közötti szakaszokon történt
