A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 7. Ficsor Johanna (NKE): A Dráva morfológiai változásai
A DRÁVA MORFOLÓGIAI VÁLTOZÁSAI Ficsor Johanna tudományos segédmunkatárs Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar KIVONAT A dolgozat célja a Dráva aktuális morfológiai változásainak feltárása, egy 2019-ben készített részletes domborzati felmérés eredményének felhasználásával. A vizsgált terepmodell egy interferometrikus szonárral történő mederfelmérésből és egy LiDAR felmérésből lett összeállítva. A vizsgálat során összehasonlítottuk az ebből a terepmodellből kirajzolódó tengelyvonal és a hivatalos Dráva középvonal lefutását, ami alapján megvizsgálható az utóbbi időszakban (kb. 7 év) történt medervándorlás iránya és mértéke is (2. ábra). A terepmodell lehetőséget ad a klasszikus kanyarulati statisztika elkészítésére is, de megmutatja azokat a folyamatban lévő morfológiai változásokat is, amiket még a középvízi meder lefutásának vizsgálatával nem tudunk beazonosítani (3 és 5 ábra). A dolgozatban bemutatjuk a vizsgálat folyószakasz mederfenék vonalának lefutását is, ami természetesen szépen illeszkedik az eddigi kutatások eredményeihez is (7. ábra). A Dolgozat végén utalunk egy, ehhez a kutatáshoz kapcsolódó hordalék- és mederanyag-monitoring eredményére, ami jól illeszkedik a feltárt morfológiai jelleghez (8. ábra), egyben eló're vetíti a további kutatások egyik fontos irányát is. KULCSSZAVAK: morfológia, Dráva, mederanyag BEVEZETÉS A Víz Keretirányelv (VKI) felhívja a figyelmet arra, hogy a felszíni vizek ökológiai állapotát jelentősen befolyásolja a víztestek morfológiai állapota, illetve az abban bekövetkező változások. Az állapotértékelésnél figyelembe kell venni, hogy a mederforma és a sebességviszonyok változatossága biztosítja-e a referenciaállapotnak megfelelő diverzitást, illetve a vízhozam és ehhez kapcsolódóan a vízszintingadozás lehetővé teszi-e a különböző magasságban elhelyezkedő növénytársulások megfelelő vízellátását (European Commission 2000). Ennek következtében az állapotértékelés egyik fontos eleme a morfológiai viszonyok nyomon követése: a folyó mélységének és szélességének változékonysága, a mederágy mérete, szerkezete és anyaga, a parti sáv szerkezete. Jelen kutatás célja a Dráva Őrtilos és Drávaszabolcs közötti magyar-horvát közös szakasz aktuális morfológiai állapotának feltárása, változásainak nyomon követése egy 2019-ben végzett részletes mederfelmérés és mederanyag-mintavételezés alapján. A MEANDERFEJLETTSÉGEK LEHATÁROLÁSA A kutatás alapját egy a magyar-horvát közös Dráva szakaszra 2019-ben létrehozott domborzatmodell adta, amely két adatsor felhasználásával készült: az elsődleges adatsor a Dráva medrének interferometrikus szonárral történő felméréséből származott, míg a másodlagos, kiegészítő adatsort egy korábbi LiDAR felmérés jelentette (Halmai et al. 2018), mely a meder jobb- és bal partjának 25 méteres környezetét írta le 1-4 pont/m2-es sűrűségben. Az elsődleges adatsor egy Lowrance® StructureScan® 3D hidrológiai felmérésre átalakított, eredetileg rekreációs célú interferometrikus szonárfejjel került rögzítésre, melyhez a geodéziai helyadatokat egy GeoMax® Zenith35TM Pro Rover GSM RTK+ GNSS adta (Halmai et al. 2020). Az interferometrikus szonárok a csónak haladási irányára merőlegesen, 2x70°-os nyílásszögben pásztázzák a medret és erről a térrészről pontszerű, kereszt-szelvényezéshez hasonló
