A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 14. Kolencsikné Tóth Andrea - Fekete Zsombor - Madarász Tamás - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Parti szűrésű vízbázis folyóból érkező utánpótlásának vizsgálata modellszámításokkal
PARTI SZŰRÉSŰ VÍZBÁZIS FOLYÓBÓL ÉRKEZŐ UTÁNPÓTLÁSÁNAK VIZSGÁLATA MODELLSZÁMÍTÁSOKKAL Kolencsikné Tóth Andrea, Fekete Zsombor, Madarász Tamás, Szűcs Péter Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet KIVONAT A parti szűrésű vízbázisoknál a kitermelt felszín alatti víz utánpótlása legnagyobb arányban a felszíni vízből érkezik. Ez az arány döntő'en meghatározza az ilyen vízbázisok kiaknázható vízkészletének mennyiségét, ugyanakkor a meghatározása igen bonyolult, idő'- és költségigényes. A Tiszta Ivóvíz című projekt („Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig") célkitűzései között szereplő' komplex vízminő'ségi és vízmennyiségi értékelés egyik része az utánpótlási kérdések vizsgálata, amely vízmintavételeken, izotópos méréseken és modellezésen keresztül közelíti ezt a nehezen megfogható, ám a projekt méréseinek értelmezéséhez nélkülözhetetlen szeletét a teljes problémakörnek. Jelen tanulmányban numerikus hidrodinamikai modellezés segítségével számoltuk egy kiválasztott parti szűrésű vízbázis vízmérlegének elemeit, és a folyó hozzájárulásának mértékét a teljes vízkészlethez. Az eredmények alátámasztják, hogy a Duna mindenkori vízállása dominánsan meghatározza a vízbázis utánpótlását. A lecsökkenő' folyóból érkező' utánpótlást a dunai árhullám alatt „feltöltődött" kavicsteraszból felszabaduló vízmennyiség pótolja ki, a háttér a legalacsonyabb és tartósabb kisvizeknél járul hozzá a vízkészlethez. A termelt hozam kétszeresére növekedése a kisvizeknél és a parthoz közeli kutak esetében okoz számottevő különbséget a folyó felőli utánpótlásban. A 2018-2019-es vizsgált idő'szakban tényleges termelési adatokat szimulálva a jellemző átlagos folyóból történő hozzájárulás a teljes vízkészlethez 75-85%-nak adódott. KULCSSZAVAK: ivóvízellátás, parti szűrés, utánpótlás, hidrodinamikai modellezés, vízmérleg BEVEZETÉS A parti szűrésű vizek hazánk ivóvíz ellátásához (56 db üzemelő vízbázison keresztül) 29%-os részesedéssel járulnak hozzá és a távlati ivóvízbázis negyedét jelentik (37 db vízbázis). Kiemelt szerepük van Budapest vízellátásában, mivel a főváros 95%-ban parti szűrésű kutakon keresztül biztosítja vízszükségletét (OVF, 2021). A parti szűrésű vízbázisok egyfajta átmenetet képeznek a felszíni és felszín alatti vizek között. Egy vízbázis akkor nevezhető parti szűrésűnek, ha a vízbázisból kitermelhető vízmennyiség legalább 50%-a felszíni vízből származik és a felszíni víz által lerakott jó vízvezető képességű, alluviális kavicsterasz pórusain keresztül jut el a termelőkútig. Magyarország legjelentősebb parti szűrésű vízbázisai a Duna mentén húzódnak, különösen a Szentendrei-és a Csepel szigeten, de továbbiak helyezkednek el a Rába, Dráva, Hernád és Sajó folyók egyes szakaszain. A folyóvíz a törmelékes üledéken keresztül történő szivárgása alatt komplex mechanikai, fizika i/kémiai, és biológiai tisztításon megy keresztül. A víztisztítás hatékonysága összefüggésben áll a felszíni víz szennyezettségével, a biológiailag aktív zóna hatékonyságával, a vízvezető üledék szemcseösszetételével és a termelőkút parttól való távolságával. Számos vízbázis tisztítási folyamata olyan hatékony, hogy a kitermelt, ivóvízszabálynak megfelelő paraméterekkel rendelkező nyersvíz közműhálózatba továbbítása előtt csupán klóros utófertőtlenítésre van szükség. A FOLYÓBÓL ÉRKEZŐ UTÁNPÓTLÁS A parti szűrésű vízbázis utánpótlása három részből tevődhet össze: a csapadékból származó maradó beszivárgásból, a felszín alatti vízből származó hozzááramlásból (az ún. háttér felőli táplálás), végül legnagyobb mértékben a felszíni vízből. A különböző forrású utánpótlások mértéke időben nem állandó, hiszen azokat több tényező is befolyásolja. Ha a kőzet és a víz
