A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 13. Kerék Gábor (ÉDUVIZIG): A Mosoni-Duna torkolati műtárgy ideiglenes üzemrendjét és üzemeltetési szabályzatát megalapozó hidrológiai vizsgálatok
A vizsgált üzemrendi változatok győri vízszintre gyakorolt hatását modellezett vízállás-idősorok segítségével vizsgáltuk meg, azzal az opcióval, a Rábán Árpásnál mért 30...50 m3/s érkező vízhozam felett, a Rába intenzív hordalékossága miatt a torkolati műtárgyon a duzzasztást meg kell szüntetni, hogy a Mosoni-Duna torkolati szakaszán lehetőség szerint megakadályozzuk a lebegtetett hordalék kiülepedését. 7. IDŐSOR-MODELLEK A REHABILITÁCIÓS VÍZSZINTEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A modell-idősorok előállítását az előző fejezetben tárgyalt üzemrendi változatokra végeztük el, a 3 napos dévényi átlagvízhozam megfeleltetésével az SC1 és SC2 összefüggéseken szezonális bontásban lineáris interpolációval 2010 és 2019 között. A Rába imént tárgyalt vízhozam-küszöbét az SC1 forgatókönyv esetében 50, az SC2 esetében pedig 30 m3/s értékkel ábrázoltuk. Az idősorokat éves felbontásban a következő ábrák tartalmazzák. 8. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK Tárgyi vizsgálatok keretében a Duna dévényi és a Rába győri vízhozam- illetve vízszint-idősorainak hidrológiai statisztikai vizsgálatait végeztük el, majd a meghatározott tartóssági görbék felhasználásával a Mosoni-Duna torkolati műtárgy ideiglenes üzemelési jellemzőire tettünk javaslatokat. A két javasolt üzemrend alapján megbecsültük a Duna dévényi átlagvízhozamai és a Rába győri vízmércéjének elmúlt 10 évi vízállás-idősora alapján a Rába torkolatánál kialakuló vízszintek idősorát, és az idősorok tartósságát. Az idősor-modellek vizsgálatából az alábbi általános következtetések vonhatók le: • A két vizsgált üzemrendi forgatókönyv alkalmazásával teljesíthető a műtárgy elsődleges funkciója, a Mosoni-Duna torkolatai szakaszának vízszint-rehabilitációja, az eredeti vízjárási dinamika hozzávetőleges megtartásával, ami a modellezett idősorok tartóssági görbéin jól követhető. Az SC1 üzemrendi forgatókönyv esetében a gyakorisági ábra a 250 cm-es felső üzemi vízszintnél szignifikánsan csúcsosodik, ami az üzemrend kissé statikus mivoltára utal, az SC2 szcenárió esetén a vízszintek hisztogramja egyenletesebb eloszlást mutat. • A Rába hordalékának kezelésére vonatkozó opció feltétlenül további vizsgálatokat igényel, mivel amint az idősorokon is látható, a 30 m3/s árpási vízhozam-küszöb néha indokolatlanul intenzív vízszint-változások kialakulásához vezet, az 50 m3/s-os küszöb pedig elnagyoltan veszi figyelembe a Rába hordalékosságát, és magasabb érkező Rába vízhozamok esetén is túlságosan statikus vízszintek alakulnak ki a Rába torkolati szakaszán. • a Duna árvizeinek kezelése feltétlenül külön „árvízkizárásos" üzemrend kialakítását igényli, ebben az esetben a Rába és a Mosoni-Duna tározódó vízhozamai a Duna vízjárásától független vízjárás kialakulásához vezetnek a műtárgy hatásterületén • a felső üzemi vízszint (Győr ~250 cm) és a Győr belvárosi többcélú padka jellemző elöntési szintje (~280 cm) közti szűk átmeneti sáv elöntése a műtárgy célzott üzemeltetésével a természetes ütemhez képest némileg késleltethető, csakúgy, mint a győri rakpart elöntése.
