A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 7. Horváth Gábor - Pál Irina - Jakab Róbert (DDVIZIG): A 2020. júliusi a Babócsai Rinya vízgyűjtőn levonult árhullám hidrometeorológiai előzményei és hidrológiai jellemzői, tapasztalatai
Horváth Gábor osztályvezető Pál Irina-Jakab Róbert Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A Babócsai Rinya vízgyűjtőn levonult 2020. júliusi árhullám hidrometeorológiai előzményei és hidrológiai jellemzői, tapasztalatai Kivonat A Babócsai Rinya vízgyűjtődén az észlelés kezdete óta a legnagyobb árhullám vonult le tavaly júliusban. A jó meteorológiai előrejelzések és a távmérőhálózat adatai alapján a vízrajzi egységek folyamatosan tudták dokumentálni a hidrológiai-meteorológiai eseményeket. Ezek az adatok a helyi védekezést irányítók számára azonnal felhasználható voltak. Egyes állomásokon akár 100 mm feletti eső is hullott 24 óra alatt (lásd 1. táblázat). A klasszikus vízrajzi vízhozammérések mellett (forgószárnyas sebességmérés) az ADCP elven működő eszközök és a drón technika is (lásd 2. kép) bevetésre került, segítve a vízhozammérési, kiértékelési munkákat. A folyamatos mérések eredményeként a Rinya rendszer jelentősebb ágain is sikerült, az árhullámok hossz-menti követése, mérése. Ezek az információk nagyban segítették a védekezést követő hidrológiai értékelés készítését. Kulcsszavak árhullám, LNV, vízhozammérés, 1%-os valószínűségű árvíz, vízgyűjtő, tározódás, 1. HIDROMETEOROLÓGIAI ELŐZMÉNYEK ÉS FOLYAMATOK 1.1. A vízgyűjtő rövid jellemzése A Babócsai Rinya 874 km2 vízgyűjtője legyező alakú, több ágra szakadva vezeti le a területére lehullott csapadékokat. A legészakibb területei Böhönye fölött találhatók és a befogadója a déli országhatárnál Péterhida alatt a Fekete árkon keresztül a Dráva. A vízgyűjtőn alapvetően kis települések vannak, legnagyobb városa Nagyatád. A jelentősebb mellékágai a Taranyi, Segesdi, Beleg-Böhönyei, Szabási, Görgetegi és a Lábodi Rinya. A vízgyűjtő legyezőszerű szerkezete kedvez az árhullámok kialakulásának. A főágon jellemző a mellékágakról egy időben érkező vizek koncentrálódása és az árhullámot erősítő hatásuk. Szintén kedvez a vízgyűjtő alsóbb szakaszain az árhullámok kialakulásának a főág (Babócsai Rinya) alapvetően síkvidéki dominanciája, az esése 0,4-0,6 %o. A mellékágainak esése nagyobb a Taranyi Rinya 1-2 %o, Lábodi Rinya 1-3 %o, a Görgetegi 2-2,5 %o eséssel rendelkezik. Számtalan halastó üzemel, amik jelentősen módosítják a vízgyűjtőn a természetes lefolyást. Szintén jellemző a vízrendszerre a malomárkok megléte. A múlt század elején még működő vízimalmok vízellátása céljából a főág mellett, azzal párhuzamosan több kilométer hosszban mesterséges árkokba kivezették a vizet a malmok meghajtása céljából. Ezek a medrek napjainkban is léteznek, általában szárazak, vagy egy-egy halastó vízellátását biztosítják, árhullámok esetén „beszállnak" az árhullám levezetésébe. 1.2. A meteorológiai helyzet ismertetése Július 24-én déli, délnyugati irányból nagy nedvességtartalmú sekély ciklon húzódott a Kárpátmedence felé. Ez a ciklon nem volt mindennapos, mivel nem voltak kivehetőek benne a klasszikus frontok, ellenben az ország nyugati megyéiben, eleinte elsősorban annak is az északi részén heves zivatarokat okozott. A ciklon és annak csapadékrendszere a következő nap során felettünk pörgött, és az így kialakuló zivatarok és szupercellák óriási csapadékot okoztak elsősorban a Dunántúl nyugati részein. A lehulló csapadék olyannyira jelentős volt, hogy
