A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Hegedűs Hajnalka (OVF): A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág olajszennyezése
Dr. Hegedűs Hajnalka felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási referens, Országos Vízügyi Főigazgatóság A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág olajszennyezése Kivonat: Jelen publikáció a Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ágat 2020. decemberében ért példátlan szénhidrogén-szennyezés hatásait és annak felszámolását mutatja be. Az esettanulmány prezentálását az is indokolja, hogy az több fronton is kihívás elé állította a vízügyi ágazat, valamint a társszervek szakembereit. Az érintett Duna-ág funkcióit, vízjárását-vízszintjét tekintve olyan komplex terület, ahol a kárelhárítás folyamatát és időbeli megvalósítását nem csak a szennyezés jellege és kiterjedése határozta meg. A szennyezéssel érintett terület nagy része ex-lege védettségű úszóláp, ennek okán is egyértelmű volt, hogy a kárelhárítás lefolytatásával nem ér véget a beavatkozás, további, akár kármentesítési és/vagy rekultivációs feladatokra is szükség volt. Ezzel párhuzamosan azonban a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság öntözővíz-biztosítási kötelezettségei is, amelyhez az RSD üzemvízszintjét is igazítani kell, illetve az területen fészkelő és ívó állatok mindehhez feszes időkeretet szabtak. A cikk a beavatkozás folyamata mellett a terület sajátosságai által adott nehézségek és kihívások mellett az együttműködő felek közös erőfeszítéseit részletezi, amellyel a károsodott-védett terület kárfelszámolásával párhuzamosan annak rekultivációját is előkészítették és megalapozták, és amelyről a csatolt képek tanúsága alapján talán már most elmondható, hogy adott körülmények között sikeres volt. Kulcsszavak: RSD, kárelhárítás, olajszennyezés, együttműködés, rekultiváció A RÁCKEVEI-(SOROKSÁRI)-DUNA-ÁG, ILLETVE AZ ÉRINTETT TERÜLET JELLEMZŐI A Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág (továbbiakban: RSD) a magyarországi Duna-szakasz valamikori második leghosszabb mellékága. Több mint 57,3 km hosszú, a vízfelülettel csatlakozó mellékágainak együttes hosszúsága meghaladja a 192 km-t. A 15,7 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata 34-38 millió m3 között van. A természetes jellegét a különféle antropogén hatások miatt az elmúlt 100 évben fokozatosan elvesztette. A Kvassay-zsilip és Tassi-zsilip megépülésével átalakult erősen módosított, mesterséges állóvíz jellegű, duzzasztott víztestté. Az RSD befogadója a vízgyűjtőjéről érkező és az oda átirányított csapadék- és belvizeknek, valamint saját vízkészletének köszönhetően mintegy 25 ezer hektárnyi terület öntözését teszi lehetővé. A szabályozott, csaknem ingadozásmentes vízszintje, állóvíz jellege, alig hullámzó vízfelülete, a Duna vízénél magasabb hőmérséklete, nagy hasznosítható parthossza és a fővároshoz való közelsége kitűnő üdülőterületté tette, és az idők során kialakult természeti értékei (pl. úszólápok, védett madár és halfajok) méltóak a különleges védelemre. A Dunavölgy árvédelmi rendszerének része, és bár nem kívánatos, de tisztított szennyvizek befogadója is. A Duna-ág szennyezéssel érintett, felső szakaszán (Id. az 1. kép) a meder átlagos szélessége 40-80 méter, a vízmélység 2,0-3,0 méter között van. A Szigetszentmiklóst érintő jobb parton a sekély vizű részeken kiterjedt nádasok, hókonyok, úszólápok találhatók, amelyek természetvédelmi védettség alatt állnak. (KDVVIZIG) A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban KDVVIZIG) az RSD-t hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelteti. Az RSD-nek több funkciót is be kell töltenie. Ezek: rekreációs célok, öntözővíz biztosítása - vízszétosztási kötelezettségek, a vízimadarak fészkeléséhez és a halak ívásához területbiztosítás.
