A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 8. Dr. Keve Gábor - Dr. Fekete Árpád (NKE) - Sziebert János (OVF) - Koch Dániel - Dr. Tamás Enikő Anna - Varga György - Majer Fruzsina - Krikovszky Sándor - Ficsor Johanna - Logó Beáta (NKE): Az MSZ EN ISO 748 nemzetközi vízhozammérési szabvány honosítási kérdései

A vízrajzi gyakorlatban az elmúlt évtizedben jelentős műszerfejlesztések történtek, többek között a vízhozammérési területen is. A beszerzett műszerek egy részének tartozéka a berendezéshez tartozó vízhozam számító szoftver is, amelyek rendszerint az MSZ EN ISO 748- as szabvány szerint számolnak. Egy korábbi vízügyi ágazati projekt (VízGeo) keretében fejlesztett „Hozam2" elnevezésű program képes fogadni ezen új mérőeszközök mérési alapadatait és lehetőséget ad azok újraszámolására hazai előírások (ME-10-231:2009) szerint. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredmények gyakran nem egyeznek meg.

A kutatásunk alapvető célja az érvényben lévő, a vízhozammérésről szóló vízügyi ágazati műszaki előírás és a hatályos nemzetközi szabvány szerinti vízhozammérések összehasonlító elemzése. A feladatot, azaz a két szabvány szerinti mérési és számítási módszerek összehasonlítását magyarországi vízfolyásokon végzett mérések alapján kellett végrehajtani. Vizsgálni kellett az MSZ EN ISO 748:2008 szabvány és az érvényben lévő ME-10-231:2009 szerinti mérések számszerű eltérését. Ezen felül azt is ki kellett mutatni, hogy milyen hatása lenne az MSZ ISO 748 szabvány esetleges magyarországi bevezetésének.

MÉRÉSI MÓDSZEREK ISMERTETÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A feladatot, azaz a két szabvány (MSZ EN ISO 748:2008 és ME-10-231:2009) szerinti mérési és számítási módszerek összehasonlítását magyarországi vízfolyásokon végzett mérések alapján kellett végrehajtani. Az 1. táblázat mutatja a megmért vízfolyásokat.

1. táblázat: Megmérendő vízfolyások

1. Duna

10. Bodrog

2. Mosonyi-Duna

11. Sajó

3.Rába

12. Hernád

4. Marcal

13.Zagyva

5. Ipoly

14. Hármas-Körös

6. Szentendrei-Duna-ág

15. Kettős-Körös

7. Kapos

16. Maros

8. Dráva

17. DVCS

9. Tisza

18. Kiskunsági-öntöző-főcsatorna

A méréssorozatot - lehetőség szerint - vízfolyásonként két, hidraulikailag eltérő jellemzőkkel (szelvény középsebesség, mélység, szélesség) bíró szelvényben kellett végrehajtani. A mérések kivitelezése során alkalmazható volt: forgószárnyas műszer, indukciós műszer, Doppler-elvű (ADCP) függély sebességeloszlást mérő műszer legalább 40 másodperces függély mérési idővel. Utóbbi csakis akkor, ha a mérési adatok feldolgozása során a pontbeli sebességmérésnél előírt pontkiosztásnak megfelelő adatkinyerés lehetséges. (Az ADCP mozgóhajós üzemmódban nem alkalmazható.)

Mindkét szabvány a vízhozam alkalmankénti (nem folyamatos) mérésének alapelveit határozza meg, és az átfolyási keresztszelvény, valamint az arra merőleges vízsebesség