A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 17. Papanek László - Borbély István (KDVVIZIG): Kulcs, Vörösparti terület stabilitásvesztése
A vizsgálati eredményeink azt mutatták, hogy a Vörösparti területen a mozgással szembeni biztonság - „normális" meteorológiai körülmények és közepes Duna vízállás mellett is - minimális, ami azt jelenti, hogy nagycsapadékos, hóolvadásos időszakok után, illetve a Duna áradása - apadásakor a viszonylag lapos lejtő is megmozdul a középső és felső részen 7-11 m mélységben lévő laza, puha homokos iszap lecsökkenő nyírószilárdsága miatt. A térszín és a csúszólap kisebb hajlása miatt a mozgások inkább kúszó jellegűek, lassú lefolyásúak, kisebb mértékűek." 1. ábra. Végeselem állékonyságvizsgálat a Vörösparti terület egy lankásabb részén Vörösparti terület Altalajmozgásra utaló nyomokat (pl. épület-, térburkolat- és terepszint repedéseket, tereplépcsőket) a Vöröspart utca 2200 hrsz. telek - Vöröspart u. - Kőgát utca - Sellő utca - Evező utca és a Duna által határolt, 650 m hosszú, max. 120 m széles területen észleltek a szakértők. A Kőgát u. 2273. hrsz.-ú és 2294. hrsz.-ú telkek között az utcától a domb felé eső területen is tapasztaltunk mozgásokat (kerítéssüllyedés, járda kibillenés, repedések a terepszinten, kisebb tereplépcsők), továbbá a Vöröspart u. 2141 - 2193. sz. telkek Ny-i végénél lévő lösz magaspart nagy tömbökben folyamatosan omlik, állandó az omlásveszély, de a meredek rézsűjű omladékhalmok lesuvadása is bármikor bekövetkezhet. Kulcson 2011-ben négy olyan helyszínt azonosítottak, amely potenciálisan mozgásveszélyes vagy mozgásra hajlamos, ahol komoly károk keletkezhetnek a löszfalomlás, illetve a partfalcsusza mlás következtében. A Start közmunkaprogram keretein belül három helyen történtek beavatkozások, de a jelenleg vizsgált területen mindössze betonozott és fedett vízelvezető árkokat építettek melyek a felső utcák csapadékvizét vezetik le a Duna partig. A Vörösparti részen a csúszás alapvetően hosszabb időbeni folyamatot jelent, de kétségtelen tény, hogy a mederben az összetett csúszólap előtti felgyűrődés már regisztrálható. A területen rendszeres mozgásmérés jelenleg nincsen. 2020. január és június között újabb épületekben keletkeztek károk, mely a csúszási folyamat folyamatos voltát igazolja. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a magaspart stabilitásvesztési folyamat exponenciális módon közelíthető meg és ehhez a természeti jelenségek (esetleges árvíz, ismétlődő nagycsapadékok, vagy a jelenleg is folyamatos ivóvíz vezetéktörések a területen) mindezt alapvetően felgyorsíthatják.
