A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 16. Nagy Zoltán (FETIVIZIG): A Szamos folyó árvizeinek hatása a Tisza folyó Vásárosnaményi szelvényére
Nagy Zoltán szakágazati vezető Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság A SZAMOS ÁRVIZEINEK HATÁSA A TISZA VÁSÁROSNAMÉNYI SZELVÉNYÉRE Kivonat A vizsgálat célja a 2001. évi Tiszai árvíz modellezése, figyelembe véve azt az esetet, ha a Szamoson az 1970. évi árhullám érkezik és találkozik fél napos késéssel, a Tiszai árhullámmal. Amennyiben ugyanis a mellékvízfolyáson levonuló árhullám torkolati vízhozamcsúcsa találkozik a Tisza árhullámának csúcsával, a mellékvízfolyás árvíznöveló' hatása maximális. A Tisza tiszabecsi szelvény 75 év hosszúságú vízállás adatsorai alapján megállapítható, hogy a folyó vízjátéka növekedő' tendenciájú. Az ukrajnai árvízvédelmi rendszer fejlesztése miatt csökken az árvízi kiöntések mértéke, az alsó szakaszon nő az árhullámok hevessége. Az árapasztó tározók üzembe helyezésével lehetőség van az árhullám csúcsok csökkentésére. Ezen beavatkozások hatásának mértékének becslésére a HEC-RAS 1 dimenziós modellező program kínál lehetőséget. Töltésszakadások nélkül és a mellékfolyók jelentős terhelésével, a 2001. árvíznél akár 1 m-rel magasabb vízállás, illetve több mint 1000 m3/s-al nagyobb maximális vízhozam következhet be, de kedvezőtlenebb helyzet esetén akár 1-2 m-rel magasabb tetőző vízállások és 50-60 %-kal nagyobb tetőző vízhozamok is bekövetkezhetnek a vásárosnaményi szelvényben. Kulcsszavak árapasztó tározó, 1 dimenziós modell, hossz-szelvény, hurokgörbe. 1. BEVEZETÉS A Tisza árvizei általában összefüggő, néha országhatárokon túlterjedő, nagy kiterjedésű területeken okoznak károkat. A vizsgálat célja a 2001. évi Tiszai árvíz modellezése, figyelembe véve azt az esetet, ha a Szamoson (bal oldali mellékág) az 1970. évi árhullám érkezik és találkozik fél napos késéssel, a Tiszai árhullámmal. A Tisza a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, a Máramarosi-havasokban ered, és 964 km hosszan kanyarogva éri el a Dunát Titelnél. A folyó hegyvidéki szakasza a Felső-Tisza, mely az eredettől a Szamos beömléséig tart (Bogdánfy 1925). A Tisza tiszabecsi szelvény 75 év hosszúságú maximum és minimum vízállás adatsorai alapján kirajzolódik a folyó vízjátékának növekedő tendenciája, amely az észlelési időszak alatt megduplázódott 450 cm-ről 990 cm-re. Nagy valószínűséggel a jövőben a növekvő tendencia megmarad. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ukrán területen kivétel nélkül minden nagyobb árvízkor gátszakadások és töltésmeghágások történtek, amelyek jelentős árapasztó hatást gyakoroltak a magyar folyószakasz tiszai árhullámára. Az ukrán árvízvédelmi rendszer fejlesztése nagy valószínűséggel kizárja vagy csökkenti az ukrán árvízi kiöntéseket, így megnő az árhullámok hevessége. Ha nem is nagyon jelentős mértékben, de az árvízszintek emelkedéséhez hozzájárulhat a területhasználat változása, különösen az erdőborítottság csökkenése (lllés-Konecsny 2000) A rendkívüli árvizek kialakulásában szerepet játszó tényezők és folyamatok jövőbeni alakulásának bizonytalansága miatt a védvonalak magassági biztonságán túl, kiegészítő „biztonsági szelepek" beépítésére is szükség van az árvédelmi rendszerben. Ezek az árapasztó tározók, melyek - a hullámtér vízszállító-kapacitásának növelése (helyreállítása) mellett - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) a gerincét jelentik.
