A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 23. Szivler Zoltán (KDTVIZIG): Hódok a Bakonyból lefutó patakokon I. – Az ökoszisztéma-mérnök faj
HODOK A BAKONYBOL LEFUTÓ PATAKOKON Az ökoszisztéma-mérnök faj SZIVLER ZOLTÁN Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Történelmi és jogi háttér Az eurázsiai hódot (Castor fiber) a XX. század elejére szinte teljesen kiirtották Európából, kb. 1200 példány maradt (CZABÁN, 2013). Magyarországon a nyugat-dunántúli állomány többszörös áttelepítés és vándorlás során alakult ki. Európába elsők között Bajorországba és Alsó-Ausztriába telepítették be az állatokat Lengyelországból és Oroszországból (BAJOMI, 2011). Bajorországban a gyors szaporodás miatti konfliktusok kezelése érdekében az egyik megoldás az áttelepítés volt a horvát Dráva szakaszra, és Magyarországra. A Hanságba bajor hódokat telepítettek. A Szigetközben természetes úton is megjelentek. 1996-ban a WWF Magyarország hód visszatelepítési programot kezdeményezett, ennek is köszönhetően számuk Európában 2011-re meghaladta az 1 millió példányt (CZABÁN, 2013). A 2004-2008 évek között áttelepített egyedeket mikrochippel látták el. A program keretén belül betelepített összesen 234 állatból 132 egyed kapott chippet (BAJOMI, 2011). 2011-ig csak egyetlen alkalommal olvasták vissza azokat. A WWF magyarországi szervezete 2013-ban jelentetett meg utoljára kiadványt a hódokról. Régen a hódot vadászták bundájáért, húsáért és mirigyváladékáért. A vadászati tevékenység miatt is halt ki Közép-Európából. Szigetközi visszatelepedése után 1988-ban védetté nyilvánították Magyarországon, természetvédelmi értéke jelenleg 50.000 Ft. (A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamit az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet) Meg kell említeni a természet védelméről szóló1996. évi Lili. törvényt, mely érvényes az eurázsiai hódra, mint védett állatfajra. Továbbá fontos még megjegyezni a védet állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348 2006. (XII. 23.) Korm.rendeletet. Ez a rendelet kimondja, hogy engedélyköteles a védett állat hasznosítása. Hasznosítás pedig „a védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja”. Ennek fényében engedélyköteles a hód befogása, állományszabályozása és riasztása is. Riasztásnak minősül például egy hódgát elbontása, vagy akár egy adott faegyed védelme dróthálóval vagy egyéb módon (lenolajos kenegetés). Az engedélyt pedig az illetékes természetvédelmi hatóság adja meg. Az IUCN által kiadott veszélyeztetettségi Vörös Listán is szerepel a faj, de a Természetvédelmi Világszövetség visszaminősítette az eurázsiai hódot legkevésbé veszélyeztetett kategóriába (LC). Megjelenés, összetéveszthetőség Közép-Európa legnagyobb rágcsálója. A kifejlett egyedek súlya elérheti a 15-30 kilogrammot is (HAARBERG, 2007). Éjszakai és félénk állatok, általában csak a hátrahagyott nyomaik
