A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 9. Katona Marianna (TIVIZIG): A 2017. évi jeges árvíz tapasztalatai a Közép-Tiszán
Január hónapban a Kárpátok hegyvonulatai által előidézet „medence-hatás” un. hidegpárnát hozott létre a Kárpát-medence keleti területein. Február 1-től a magasban melegedés kezdődött, ami 7 napig az alacsonyabb területen is 0°C fölé emelte a napi középhőmérsékletet. Ebből 4 napon az éjszakai minimum hőmérséklet területi átlaga is 0°C fölött volt. Február elején enyhülés kezdődött Közép-Európa térségében, amelyet eleinte havazás, majd dél, délkelet felől, egyre inkább eső kísért. A hőmérséklet emelkedése és a csapadék főképp Kárpátalján és Erdélyben idézett elő jelentősebb olvadást, míg a Felvidéken a hidegebb időben vagy hó hullott, vagy a meglévő vastag hótakaró nagyrészt tárolni tudta a lehullott esőt. A Felső-Tiszán február 4-én, Napkoron +10°C-t regisztráltak, mely átlagosan 20°C-os felmelegedést jelentett. Ennek hatására a folyóinkon január végére kialakult nagy mennyiségű jégolvadásnak indult, viszont a tömegét a külföldről érkező, ott feltöredezett zajló jég nem engedte csökkenni. Február 4-én észak felől egy magassági hidegcsepp érte el a Kárpátok térségét és ekkor a magasban érkező hidegebb levegő hatására egyre lejjebb helyeződött a hóhatár. Február 6-án dél felől egy mediterrán ciklon felhőzete érkezett fölénk és ismét egyre többfelé eredt el az eső, majd 7-én a ciklon kelet felé helyeződését követően egyre inkább havazást jelentettek. Február 8-ától a ciklon hátoldalán érkező hideg levegő határozta meg időjárásunkat. Visszatértek a télies hőmérsékletek, legfeljebb napközben a derültebb síkvidéki területeken mértek számottevően fagypont feletti csúcsértékeket. Jeges árvíz vízállásai Közép-Tiszán A csapadékhullás első időszakában - a nagy mennyiségű eső ellenére - csak csekély mértékű áradás volt tapasztalható, majd a hórétegek telítődése után egyre erőteljesebbé vált a lefolyás, amely eleinte a kárpátaljai jobb, majd a bal parti mellékvizeken, valamint kevéssel később a Szamos észak-erdélyi vízrendszerében is igen tekintélyes vízszintemelkedéseket okozott. Időpont Felső-Tiszavölgy (mm) Szamos-Kraszna (mm) Bodrog (mm) 2019.02.02. 0,0 0,0 0,0 2019.02.03. 32,4 5,2 12,5 2019.02.04. 17,1 4,9 4,0 2019.02.05. 9,0 2,5 3,3 2019.02.06. 7,6 3,4 3,7 2019.02.07. 6,8 3,4 1,9 Összegzés 72,9 19,4 25,4 2. ábra Területi átlagok 5
