A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 12. Dr. Varga Pál (nyugdíjas): Vízminőségi csapdahelyzetek a Ráckevei (Soroksári) Dunán
Vízminőségi csapdahelyzetek a Ráckevei Soroksári Dunán Varga Pál* *nViP Környezetvédelmi Szakértői Iroda, Budapest (Email: varaapaldrir/ amail.com) Kivonat A Ráckevei Soroksári Duna az ország egyetlen komplex vízgazdálkodási rendszere. A Dunaággal szembeni hasznosítási igények (öntözővíz biztosítás, belvízelvezetés, természetvédelmi, ökológiai vízigény, üdülési, rekreációs, sportolási igények...) kielégítése a mindenkori vízminőségi állapot függvénye. A vízhez köthető valamennyi igény kielégítése ömnagában is ellentmondásos, a Dunaág kritikus vízminőségi állapota pedig további - gyakorlatilag állandósult- konfliktus helyzeteket teremt. A dolgozat olyan, a múltban előfordult és a jövőben is lehetséges konfliktus - csapda - helyzeteket mutat be, melyek a mindenkori nem megfelelő vízminőségi állapottal függnek össze. A 2018 év során bekövetkezett kritikus vízminőségi állapotokhoz hasonlóak korábban is előfordultak, s ha a vízminőséget meghatározó tényezők tekintetében nem történik változás, a jövőben még gyakoribbak és súlyosabb “csapdahelyzetek” is pronosztizálhatók. Az ilyen konfliktushelyzetek csak a vízminőséget meghatározó valamennyi, a külső és a belső terhelést okozó forrásra, s a teljes - a Dunaágra és a kapcsolódó vízellátó - rendszerre kiteijedő fejlesztéssel oldhatók fel. Kulcsszavak Ráckevei Soroksári Duna, komplex vízgazdálkodás, vízminőség, vízminőségvédelem, vízminőség szabályozás, halpusztulás, délpesti szennyvíztisztító, vízminőségvédelmi készültség, kedvezőtlen hidrometeorológiai állapot. BEVEZETÉS, A DUNAÁG FŐBB JELLEMZŐI A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) a magyarországi Duna-szakasz második leghosszabb mellékága, az ország egyetlen komplex vízgazdálkodási rendszere. A teljes Dunaág része a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnek (HUDI20042), nemzeti jelentőségű hajóút, belvíz-, és tisztított szennyvíz befogadó, továbbá öntözővíz szolgáltató, valamint adottságainak köszönhetően nagy a rekreációs célú használat is. Az RSD, mint a Duna-Tisza közi vízpótlás meghatározó eleme, sajátos egyedi problémákkal terhelt: > A vízforgalom időszakos fizikai és műszaki korlátái miatt a Duna-ágban kis vízsebességek alakulnak ki, illetve a vízbetáplálás és a jelenlegi terhelések fenntartása mellett számolni kell nagyobb mennyiségű szervetlen üledék és szerves iszap lerakódásával, ami a vízszállító képesség csökkenését okozza. > A kényszerű vízszint csökkenésnek a természetvédelmi védehség alatt lévő feliszapolódott mellékágak különösen kitehek. Jelentősebb vízszintsüllyedés következtében ezen ágak lefolyástalan területté válnak. A víztestben lévő tápanyag túlkínálat és a vízszint csökkenésével együtt járó egyre erőteljesebb benapozódás az algaszám növekedését, valamint az oldoh oxigéntartalom csökkenését hozza magával, ami az elzáródoh vízterület vízi és vízszéli élővilágára katasztrofális következményekkel járhat (halpusztulás, úszó- és ingólápok tönkremenetele stb.). > Vízminőségi szempontból meghatározó a Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti szennyvíztelepéről érkező 80.000 m3 /d mennyiségű tisztítod szennyvíz, a Gyáli 1. sz. főcsatorna szennyvizekkel terhelt vize. Fokozott igénybevételt jelent az RSD melletti jórészt csatornázatlan üdülőterület (partéiig beépített terület illegális beavatkozások veszélyével). Megfelelő vízbetáplálás hiányában a vízminőség jelentős és gyors romlása várható. A szivattyúzás elmaradása, a vízkivételekből és egyéb veszteségekből adódó kényszerű víztérfogat és vízszint csökkenés az RSD vízminőségének kedvezőtlen folyamatait felgyorsítja.) 1)
