A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
3. A Duna-vízgyűjtő csapadékviszonyai és vízjárása 2018-ban 3.1. A Duna vízgyűjtőterületének 2018. évi csapadékviszonyai Ahogy már korábban írtuk, a Duna vízjárása szempontjából az alpi mellékfolyók vízgyűjtőinek csapadékviszonyai a meghatározók. Ezen magashegységi régiók a jelentősebb csapadékmennyiség és hófelhalmozódás miatt kulcsszerepet játszanak a lefolyási viszonyok alakításában. Az Országos Vízjelző Szolgálat által vizsgált dunai részvízgyűjtők sokévi (1990 és 2018 közötti) éves területi csapadékátlagait mutatja be az 1. ábra. Éves csapadékátlagok a Duna-vízgyűjtő egyes részterületein 1990-2018 Jelmagyarázat Folyók Évi csapadékátlag (mm) __J A vízgyűjtő hatóra I 1 - 580 551 - 600 601 - 650 651 - 700 701 - 750 751 - 800 801 -850 851 - 900 901 - 950 951 -1000 1001 -1050 1051 - 1100 1101 -1150 1151 -1200 1201 -1250 1 Felső- Duna 2 Inn 3 Traun, Enns 4 Bécsi-medence 5 Morva 6 Mosoni-Duna, Rába 7 Vág, Garam, Ipoly 8 Közép-Duna 9 Zala, Balaton 10 Kapos, Sió 11 Sajó, Hernád 12 Zagyva, Tárná 13 Közép-Tisza 17 Körösök, Berettyó 14 Bodrog 18 Maros 15 Felső-Tisza 19 Mura 16 Szamos, Kraszna 20 Dráva 1. ábra Az évi átlagos csapadékmennyiségek alapján a vizsgált budapesti szelvény feletti 8 vízgyűjtő három jól elkülönülő kategóriába sorolható (7. ábra, 1. táblázat). A legnagyobb átlagos csapadékmennyiséggel jellemezhető területek az Alpok legmagasabb régiói körül helyezkednek el. A Traun-Emis és az Imi vízgyűjtőire évente átlagosan 1200 milliméter körüli csapadék hullik, míg a Felső-Duna vízgyűjtőre 1000 mm-nél több csapadék érkezik. A második csoportba a 700 mm-t meghaladó csapadékmennyiséget kapó területek kerültek: a Bécsi-medence, a Mosoni-Duna-Rába, valamint a Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtők. A harmadik csoportot a legkevesebb, 500-600 mm csapadékú területek alkotják a Vigadó téri szelvény felett elhelyezkedő vízgyűjtők közül. Ide tartozik a Morva-, és a Budapest környékét is magában foglaló Közép-Duna-vízgyűjtő. A fentiek alapján a Duna vízgyűjtő csapadékának területi elrendeződéséből megállapítható, hogy a főfolyó vízjárását leginkább a magashegységi régiók határozzák meg. Főként azok a mellékvizek, melyek a Kel éti-Alpok középső, legmagasabbra kiemelt vonulatait tárják fel {Inn, Traun, Emis). (Kovács P. 2009)
