A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

7. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 2. Cser Valéria - György Zsolt - Németh Gábor (DDVIZIG) - Bencs Zoltán (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Vízvisszatartás és tájhasználat-váltás tervezése az Ős-Dráva Programban

Vízvisszatartás és táj használ at-váltás tervezése az Ös-Dráva Programban

2.4. A tervezési terület jelenlegi viszonya, meglevő vízgazdálkodási/vízkárelhárítási infrastruktúra bemutatása

A térség vízrajzi viszonyai jelentősen átalakultak az elmúlt évszázadokban. A Dráva, majd a kisvízfolyások szabályozása, a belvízlevezető csatornahálózat kialakítása, a melioráció,

valamint ezekhez szorosan kapcsolódva a tájhasználat átalakulása jelentősen megváltoztatta a terület vízháztartását - kihatva a helyi klimatikus viszonyokra is.

Az Ős-Dráva Program területe a Dráva bal parti vízgyűjtőjén belül található, amelyen több, a Zselic, illetve a Mecsek felől érkező vízfolyás folyik keresztül. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) szerint a térség a Dráva-vízgyűjtő Fekete-víz alegységéhez tartozik. A vízfolyások között sok az erősen módosított, vagy mesterséges víztest, amelyek mindegyike a síkvidéki kis esésű vízfolyások kategóriájába sorolható.

Az említett vízfolyások közül a projektterületen a legjelentősebbek a következők:

• Korcsina-csatorna (38 km hosszú, 167 km2)

• Sellye-Gürü-csatorna (11 km, 76 km2)

• Fekete-víz (76 km, 2021 km2)

• Körcsönye-csatorna (15 km, 10 km )

• Pécsi-víz (56,5 km, 512 km2)

Az fejlesztési területen, az alábbi hét vízrendszeren történik vízgazdálkodási fejlesztés:

• Korcsina-csatorna vízrendszer

• Siópusztai-árok vízrendszer

• Körcsönye-csatorna vízrendszer

• Sellyéi- Kápolnai- Gürü vízrendszer

• Vejti-Lúzsoki vízrendszer

• Fekete-víz vízrendszer

• Pécsi-víz vízrendszer.

Az érintett térség felszíni vízkészleteinek mennyiségét - a Drávát kivéve - alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a területen átvonuló vízfolyások vízkészlete, amit főleg a vízgyűjtő területeikre hulló csapadék mennyisége határoz meg.

A projekt által érintett térség Dráva menti területeit az év bizonyos időszakában (téli, kora tavaszi időszak) víztöbblet, míg a nyári-nyár végi időszakot általában vízhiány jellemzi. Bár a legtöbb csapadék júniusban hullik, az intenzív párolgás következtében mégis a nyári félév tekinthető szárazabbnak.

7