A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 7. Göttlinger István - Koch Dániel - Majer Fruzsina - Dr. Tamás Enikő Anna - Varga György (NKE Víztudományi Kar) - Kondor Gergely (KDVVIZIG): Különböző mederfelmérési módszerek összehasonlítása a kétdimenziós hidrodinamikai modellezés szempontjából
1. BEVEZETÉS A mai kor folyószabályozási munkálatainál tekintettel kell lenni a társadalmi és ökológiai igények optimális megvalósítására. Ennek elengedhetetlen része a vizsgálandó terület állapotának folyamatos figyelése. A szükséges beavatkozások hatásainak vizsgálatához optimális eszköz lehet a hidrodinamikai illetve transzport folyamatok modellezése. A valóságot jól közelítő modell előállításához megfelelő mennyiségű és minőségű adat szükséges, melyre a monitoring tevékenység folyamán figyelemmel kell lenni. (Tamás et al. 2014) 1 1. ábra: A Gemenc és a Vén-Duna - Duna szakasz: 1480-1484 [fkm] A Gemenci Tájegység a Duna-Dráva Nemzeti Park része, mely a maga 180 km2-es kitelj edésével Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri területe. A térség mellékágai és holtágai közül meghatározó ökológiai és társadalmi j elentőséggel bír az 1. ábrán látható Vén-Duna mellékág, amely a bajai Türr István híd fölött a jobb parton található (1480,8 fkm-1483,5 fkm) és a Koppány-szigetet öleli körül. 1897-1898 között végrehajtott folyószabályozási munkálatok során a koppányi átmetszéssel alakult ki, az új meder fejlődése azonban nem volt kielégítő, ezért annak elősegítése érdekében a régi ágat egy keresztgáttal 1910-ben elzárták. Az elzárás hatására az új ág sikeresen átvette a főág szerepét. (Sziebert - Zellei 2003) Az ezt követő 80 év alatt a mellékág feltöltődése folyamatos volt. A folyamszabályozás hatására a főmeder folyamatos süllyedésnek indult. A Gemenc területének vízellátottsága romlott, ami az 1980-as évek végére felhívta magára a területen dolgozó szakemberek figyelmét. (Kalocsa - Zsuffa 1997) Ennek következtében a Vén-Duna kőgátját 1998-ban megnyitották, a feliszapolódott medret megkotorták, ezzel javítva annak vízpótlását. Az így kialakított mederállapot fenntartásához folyamatos monitoring tevékenységen alapuló beavatkozások szükségesek. (Sziebert - Zellei 2003; Tamás et al. 2011) Erre irányult a 2017. március 30-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által szervezett közös mérőgyakorlat. Ezen mérőgyakorlat során a két fajta mederfelmérési technológiát alkalmaztunk, az ebből származó digitális terepmodellből készítettünk 2D hidrodinamikai modellt. Az alábbi vizsgálatban arra a kérdésre kerestük 1
