A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 19. Orosz György (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Jég elleni védekezés a Tiszán (Az elmúlt évtizedek jelentősebb jég elleni védekezései a Tiszán)
Duna A dunai árvizek közül a legmagasabb szintekkel levonulók, illetve a legnagyobb kárt okozó árvizek jelentős része jeges árvíz volt. Ezek között a legjelentősebbek az 1838., 1862., 1876., 1941., 1945., 1956., 2000. évi dunai jeges árvizek (az 1954., 1965., 1991., 1997., 2002., 2006., 2010., 2013. évi dunai nagy árvizek mellett). A dunai jég elleni védekezés területi kiterjedése a Duna • magyar-szlovák közös érdekeltségű folyószakasza • hazai folyószakasz • magyar-szerb-horvát közös érdekeltségű folyószakasz. Téli időszakban a Dunán alapvetően a jégzajlás folyamata alakul ki, azonban a gázlókban, szűkületekben, illetve a rossz vonalvezetésű kanyarulatokban a jég feltorlódhat, elsődleges jégzajlás idején jégdugók, másodlagos zaj lás idején jégtorlaszok alakulhatnak ki, melyek akadályozzák a víz természetes lefolyását, és a mértékadó árvízszinteket akár jelentősen meghaladó visszaduzzasztásukkal jeges árvízveszélyt okozhatnak. Ezért a Dunán általában a jég folyamatos levezetésének érdekében a jégzajlást mesterségesen fenn kell tartani. Tisza A Tisza téli időszakban rendszerint teljes szélességben beáll. Jeges árvízveszély elsősorban a felső-Tiszán, kisebb mértékben a közép-Tiszán van. (Legjelentősebb jég elleni védekezések a Tiszán az 1985. évi jégvédekezés, illetve a 2000. évi cián és nehézfém szennyezés jeges időszaki védekezése, a 2002. évi védekezés (Tiszacsermely jégtorlasz), illetve a 2003. évi tiszalöki alvízi jégtorlasz megszüntetése. A legutóbbi nagy árvizek az 1998-2001 között levonult rendkívüli árvizek.) A Tisza jégjárásának általános jellemzői folyószakaszonként. • Tiszabecs-Vásárosnamény között, általában minden téli időszakban beáll, és több szelvényben kialakulnak jégtorlaszok, ezek azonban a tavaszi olvadással rendszerint beavatkozás nélkül megszűnnek. • Vásárosnamény-Dombrád folyószakaszon a morfológiailag kedvezőtlen vonalvezetésű kanyarulatokban (Zemplénagárd-Révleányvár) a jég rendszerint torlódva áll meg. • Dombrád-Tiszalök folyószakasz a tiszalöki vízlépcső hatásterülete, a síkjég kialakulása jellemző, de a fölötte lévő szakaszhoz hasonlóan Cigánd-Tiszakarád, Szabolcs, Balsa térségében a jég rendszerint torlódva áll meg. • Tiszalök-Kisköre folyószakasz a kiskörei vízlépcső hatásterülete, Tiszaújváros alatt általában gyengülő jégjelenségek, szakaszos jégbeállás a jellemző. • Kisköre-Csongrád természetes vízfelszínű folyószakasz, síkjég kialakulása a jellemző. 2
