A Magyar Hidrológiai Társaság XXXV. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróváron, 2017. július 5-7.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai - 19. Orosz György (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Jég elleni védekezés a Tiszán (Az elmúlt évtizedek jelentősebb jég elleni védekezései a Tiszán)
Jég elleni védekezés a Tiszán (Az elmúlt évtizedek jelentősebb jég elleni védekezései a Tiszán) [Orosz György] A 2017. január-februári időszakban, a Tiszán levonuló jeges árhidlám során, voltak olyan pillanatok, amikor egyes folyószakaszokon számítani kellett olyan végletesen kedvezőtlen helyzetekre, amelyek az eddig bekövetkezett kritikus jeges árvízveszély előállását jelentették volna. így a bodrogközi Tiszán az 1985. évi, a Tiszalöki Vízlépcső térségében a 2003. évi jég elleni védekezési szituációkra, vagy akár azok együttes kialakulására is számítani lehetett. Az előadás az elmúlt évtizedek jelentősebb tiszai jég elleni védekezéseit ismerteti. Tartalmi vázlat • A folyók jégjárása általában (Duna, Tisza, Dráva, kisebb folyók, Balaton) • Az 1985. évi jég elleni védekezés (Bodrogközi Tisza) • A 2000. évi jég- és ciánsszennyezés elleni védekezés (Összefoglaló) • A 2002. évi jég elleni védekezés (Összefoglaló) • A 2003. évi jég elleni védekezés (Tiszaiók) • A 2017. évi jég elleni védekezés a Tiszán (Záhony, Tiszalöki szcenáriók) Jégjárás sajátosságaiból adódó eltérések a Dunán és a Tiszán A folyók jeges árvizeinek okai legfőképpen • az időjárási és földrajzi-, a meder morfológiai adottságaiból adódnak, illetve • a j eges árvizek kialakulását j elentősen befolyásolj ák az emberi beavatkozások, o a meder szabályozottsága (jégmegállásra hajlamos folyószakaszok, gázlók és szűkületek, rossz vonalvezetésű kanyarulatok), o emberi beavatkozások (folyami nagyműtárgyak, hidak, keresztező létesítmények, folyószabályozási művek, stb.) o a biztosítandó célok és szolgáltatások (pl. a nemzetközi hajóút biztosítása), továbbá o a jég elleni védekezés lehetőségei (preventív és kárelhárítási beavatkozások módszerei és eszközei).
